A magyar háztartások 88 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel 2020-ban, így tovább közeledtünk az európai uniós átlaghoz (91%), a tagállamok rangsorában hazánk a középső harmadban foglalt helyet. A hazai 16–74 éves lakosság 79 százaléka, a 16–24 éveseknek pedig 97 százaléka netezett napi rendszerességgel 2020-ban. A legidősebb korosztálynak, a 65–74 éveseknek ugyanakkor csak 44 százaléka csatlakozott a világhálóra nap mint nap.
Fotó: PEXELS
Amint az a KSH A háztartások információs- és kommunikációseszköz-használatának főbb jellemzői című kiadványából kiderül, a naponta internetezők közül tízből négyen átlagosan 1-2 órát, további hárman 3-4 órát töltenek a világhálón.
A napi webhasználók kisebb részében (30 százalék) közel azonos súlyt képviseltek azok, akik kevesebb mint egy órát, illetve 5-6, vagy 7 óránál is több időt fordítottak netezésre (9,8; 10 és 11 százalék). A napi gyakorisággal internetező 16–24 évesek legnagyobb hányada (40 százalék) átlagosan 3-4 órát, míg a 65–74 évesek több mint fele 1-2 órát barangolt az interneten naponta.
A hazai netezők leggyakrabban termékkel és szolgáltatással kapcsolatos információk keresésére (90 százalék), e-mail küldésére (88 százalék), azonnali üzenetküldésre (87 százalék), valamint online hírek olvasására (83 százalék) használták a világhálót.
Kiemelkedően magas, 87 százalékos volt a hazai internethasználók körében a közösségi oldalakon részt vevők aránya, ami huszonkettő százalékponttal haladja meg a 65 százalék uniós átlagot.
Az EU tagországainak átlagánál szintén jóval nagyobb arányban tekintettek meg tartalommegosztó szolgáltatóktól származó videótartalmakat (+13 százalék), értékesítettek weboldalon keresztül termékeket vagy szolgáltatásokat (+11 százalék), illetve kerestek egészséggel, betegséggel összefüggő információkat (+10 százalék) a magyar netezők.
Tovább erősödött 2020-ban a lakossági felhasználók körében a felhőalapú szolgáltatások magáncélú használata. Míg az Európai Unió tagállamaiban a 16–74 éves korú lakosság 35, ezen belül az internethasználók 40 százaléka vette igénybe ezt a szolgáltatást, addig a hazai értékek 57 és 67 százalék. Ezzel az internetes tárhelyhasználatban a visegrádi országok között Magyarország állt az első helyen. A hazai internetezők leginkább képek és dokumentumok mentésére, tárolására (62 és 56 százalék), illetve videók és zenék (39 és 35 százalék) megőrzésére használták a felhőalapú szolgáltatásokat.
A hazai internethasználók több mint fele nem végzett semmilyen, a személyes adatai védelmére irányuló tevékenységet a webhelyek vagy alkalmazások felhasználása közben.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
