„Az építészet a kommunikáció a természet és az épített környezett között” – mondta a világhírű japán építész Sou Fujimoto, az idei Brain Bar programjában. A Liget Budapest Projektben épülő és hamarosan elkészülő Magyar Zene Háza neves tervezője a Hogyan tervezhetünk élhető városokat a jövő számára című panelbeszélgetésben – egyenesen Tokióból online – beszélt filozófiájáról.
A világ egyik legkiemelkedőbbnek tartott, és számos díjjal elismert építésze mellett Lasma Ivaska, a MOME Innovációs Igazgatója, Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, valamint Roman Sysel, a Bolt regionális menedzsere is részt vett panelbeszélgetésen, amelyet a Bran Bar YouTube-csatornáján élőben követhettek az érdeklődők a világ minden tájáról. A beszélgetés a Magyar Zene Háza online felületein visszanézhető lesz.
Sou Fujimoto tervezői inspirációról mesélve elmondta, hogy számára legfontosabb ihletforrás maga a természet, s fontos küldetésének érzi, hogy összhangot teremtsen alkotásaival a mesterséges és a természetes dolgok között, elmossa közöttük a sokszor rendkívül éles határvonalat.
Mint kiemelte, ezt a filozófiát igyekezett teljesen átültetni a Városligetbe tervezett épületénél is, hogy a Magyar Zene Háza tökéletesen illeszkedjen és belesimuljon parkba.
A házat úgy tervezte meg, hogy a lombkoronaszint alatt bújjon meg és a homlokzata gyakorlatilag teljesen áttetsző maradjon, a házat körülölelő hatalmas üvegfalakkal. Ennek köszönhetően a látogatónak olyan érzése van az épületbe lépve, mintha még mindig a parkban sétálna, s a lombok alatt hallgatná kedvenc együttesét, míg messziről szemlélve az épületet olyan, mintha a föld felett lebegne a gyönyörűen ívelt tetőrendszere. Mint kiemelte a tervező, nem véletlenül nevezte el a Zene Házára benyújtott pályázatát Forest of Music-nak, azaz a Zene erdejének.
Fujimoto szerint a tervező fontos felelőssége, hogy az általa megálmodott épületben az emberek életét jobbá tegye, és ne terhelje túl felesleges technológiai megoldásokkal. Sokszor a kevesebb, több.
A Magyar Zene Háza letisztultságával, átgondoltságával és látogató orientáltságával minden négyzetméterében ezt a filozófiát tükrözi, ugyanakkor például az energiahatékonyság tekintetében nem kötöttek kompromisszumot, minden rendelkezésre álló okosmegoldást bevetettek annak érdekében, hogy a ház klímabarát módon minimális kibocsátással rendelkezzen.
A panelbeszélgetésen részt vevők a Városligetnél tágabb kontextusban is beszélgettek az okosváros-fejlesztésekről, Lasma Ivaska, a MOME Innovációs Igazgatója megjegyezte, hogy az „okosváros” szó ugyan egy mainak tűnő, trendi fogalomnak tűnhet, de ez tévhit.
Első megjelenése igen messzire datálható vissza a történelemben, hiszen például a csatornarendszer feltalálása is egy okosmegoldásnak tekinthető. Fontos tehát, hogy a populáció növekedésével, a város szolgáltatásait folyamatosan észszerűbbé tegyük.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható el.
A borítóképen: A Liget Budapest projekt keretében épülő Magyar Zene Háza 2021. február 26-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
