Energia- és pénzfaló Bitcoin
Ennek egyik fő oka, hogy használatuk és beszerzésük, az úgynevezett bányászat iszonyatosan energia-, illetve pénzigényes. A globálisan a Bitcoinnal kapcsolatos éves áramfogyasztása nagyjából annyi, mint amennyit egész Lengyelország fogyaszt egy esztendő alatt.
Az előrejelzések szerint a Bitcoin-nagyhatalomnak számító Kínában 2024-ben annyi lesz a kriptovalutához köthető szén-dioxid-kibocsátás, mint amennyivel az egész Fülöp-szigetek megterheli a bolygót ennyi idő alatt.
Ráadásul a rendszer kezelése, és az ezért fizetségként kapott Bitcoin bányászatához a processzorok és videókártyák számítási kapacitása szükséges, ezek pedig igen drága hardverek.
Ez pedig egyszerűen nem tartható, és egyben e tényezők kizárják, hogy a BC, és a hozzá hasonló kriptovaluták világszinten elterjedjenek és a nagy hagyományos pénznemek reális alternatívájává váljanak. De emellett az is tény, hogy az ilyen digitális pénznemek számos előnyt kínálnának a tradicionális megoldásokhoz képest. Ha pedig sikerülne megszüntetni a kriptovalutákhoz kapcsolódó környezetszennyezést, és elkerülni a videókártyák, processzorok használatát, akkor az még nagyobb tömegeket vonzhatna be. Legalábbis így okoskodott Bram Cohen, aki a file-cserélő és a kalózkodás szinonimájának számító Bittorent megalkotójaként vált világhírűvé.