Számos kortárs irodalmi mű vált hangoskönyv formában elérhetővé

Ötvenhét ismert magyar szerzőtől átlagosan kétórányi prózát tettek közzé.

Hangoskönyv Forrás: PEXELS

Hatvan színész felolvasásában több tucat kortárs magyar irodalmi mű vált hangoskönyv formájában elérhetővé a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) jóvoltából a PIM YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán, valamint a DIA honlapján.

Ötvenhét ismert magyar szerzőtől átlagosan kétórányi prózát tettek közzé, amelyek között szerepelnek kisregények és novellák is – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

A műveket a PIM a DIA munkatársaival közösen, szakértők bevonásával választották ki, a szerzők élő vagy 1985 után elhunyt DIA-tagok, valamint Térey-ösztöndíjas alkotók. A hangoskönyvek között megtalálhatók egyebek mellett Bartis Attila, Bodor Ádám, Háy János, Rakovszky Zsuzsa és Térey János írásai is.

Hangoskönyvnek szánt műveket a PIM a DIA munkatársaival közösen, szakértők bevonásával választották ki
Fotó: PEXELS

A kortárs műveket egyebek mellett Balsai Móni, Gryllus Dorka, Hirtling István, Kamarás Iván vagy Simon Kornél tolmácsolja.

A PIM idén tavasszal útjára indított kezdeményezése a koronavírus-járvány következtében munka nélkül maradt előadóművészek megsegítését célozta.

A múzeum a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) Hangoskönyvek című projektjéhez, irodalmi alkotások felolvasására keresett gyakorlattal rendelkező előadóművészeket, színházi társulati tagokat. A több mint négyszáz pályázóból végül hatvanan vettek részt a munkában.

A jelentkezők kiválasztását és a szövegek kiosztását a PIM által felkért szakmai bizottság végezte, az elbírálásnál előnyt élveztek azok, akik a művészeti intézmények zárva tartása idejére munka nélkül maradtak vagy többgyermekes szülők. A projekt szakmai vezetője Cseicsner Otília dramaturg volt.

Applikáción a kedvenc regényünk

Hangoskönyvmegosztó applikációt fejlesztett egy hazai startup, de hamar rájöttek, hogy kicsi a kínálat, ezért már tartalomfejlesztést is végeznek. Két éve hatvankét kötettel kezdtek, ma több mint félezernél tartanak, de sokkal többre vágynak. A vállalkozás ambíciója, hogy ők legyenek a magyar Spotify – prózában.

A hangoskönyv kapcsán sokaknak egy műsoros magnókazetta jut eszébe, amelyen Halász Judit mesélt óvodásoknak. A kazettákat nagymamák vették a kisunokáknak – meg a szüleiknek –, hogy a csemeték nyugton üljenek az autó hátsó ülésén, amíg a család leér a Balatonra. Persze mindez a digitális időszámítás előtti időkben történt, az analóg technológia világában. A magnókazettákat azóta elsöpörte a CD, majd a széles sávú internet szinte minden adathordozót feleslegessé tett. Hangoskönyvet ugyan még forgalmaznak a könyváruházak, de egyre kisebb a választék és alig-alig adnak ki új terméket.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.