A gyerekeknek a világ egyik legtermészetesebb dolga az elfogadás

Az integrált nevelés sokat segíthet abban, hogy a gyerekek elfogadóbbá váljanak fogyatékos társaik iránt. Tudatos tervezéssel is lehet azonban érzékenyíteni.

Forrás: MW2020. 10. 16. 13:47
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mondhatjuk, hogy a gyerekeknek még természetes a különbözőség, a „másság”, hiszen nem rendelkeznek azokkal a címkékkel, előítéletekkel, amelyekkel növekedésük közben, a társadalmi szocializációs folyamatban, a felnőtteken keresztül találkoznak. Ők még nem tudják, mit jelent az, ha valaki például autizmussal él vagy Down-szindrómás. Éppen ezért fontos volna, hogy ez a szemléletmód lehetőleg megmaradjon, és később is elfogadóan tekintsenek azon embertársaikra, akik valamilyen testi, érzékszervi vagy akár értelmi fogyatékossággal rendelkeznek. A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat vezetője, Mile Anikó arra világított rá, hogyan lehetséges az érzékenyítés, és mikor milyen programokat érdemes megvalósítani.

– A kisgyermekek rendkívül rugalmasak és nyitottak, a szocializációs folyamat nem épített még be falakat, sztereotípiákat, előítéleteket a személyiségükbe. Teljesen természetes számukra az, hogy különbözőek vagyunk, és így kezelik a fogyatékosságot. Nem jönnek zavarba, ha egy olyan gyerekkel, felnőttel találkoznak, aki magán viseli a fogyatékosság jegyeit, meg merik kérdezni tőle, mi történt vele, miért ilyen. Azoknak a gyerekeknek, akik együtt nőttek fel, együtt nevelkedtek fogyatékos társaikkal, felnőtt korban sem okoz problémát, hogyan viszonyuljanak egy fogyatékos emberhez. Különösen azoknak a gyerekeknek természetes ez, akiknek környezetében van sérült személy – fogalmazott Mile Anikó.

– Az érzékenyítés tehát akkor lehet a leghatékonyabb, ha az már az intézményes nevelés legkorábbi időszakától, akár a bölcsődétől, az óvodától megvalósul. Az, hogy a programot milyen formában tervezzük meg, a gyermekek életkorától függ. A közvetlen élmény bír a legjobb fejlesztési hatással. Az érzékenyítés célja a saját élményű gyakorlatoknál az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységeken keresztül bemutatni a gyermekeknek a fogyatékosságból eredő érzékelési, mozgási, kommunikációs és szocializációs nehézségeket és az ezek leküzdésére alkalmas kompenzáló technikákat, eszközöket. Az érzékenyítés során játékos formában próbálják ki a gyermekek a különböző élethelyzeteket, tapasztalják meg azokat a nehézségeket, melyekkel minden nap szembesül egy fogyatékos gyermek. Ilyen lehet például az, ha valaki bekötött szemmel próbál boldogulni – tudtuk meg.

Szintén sokat segíthetnek a mesék, hiszen a gyermek nyelvén szólnak, aki a történet feldolgozása közben megélheti a helyzeteket, és kialakulnak azok a belső képek, élmények, amelyek hatással lehetnek a szemléletére.

A szülők szerepe is fontos ebben folyamatban, hiszen ők az elsődleges minták. Az érzékenyítés terén is jó, ha alkalmazkodnak a gyermek kérdéseihez, illetve bizonyos szituációkhoz, amikor fölmerül ez a téma. Mile Anikó felhívta a figyelmet arra is, hogy ha egy csoportba vagy osztályba bekerül egy fogyatékos gyermek, akkor azt készítsék elő, tehát a pedagógusok tájékoztassák a szülőket, a gyerekeket, hogy elősegítsék a befogadást.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.