A Plymouthi Egyetem és a Bécsi Egyetem közös vizsgálatában több mint 8000 brit felnőtt vett részt. A kérdőívek eredményei szerint összefüggés van a zöld környezet és a dohányzási szokások között. A szakértők más tényezőket, például a társadalmi-gazdasági státuszt is figyelembe vették.
Azoknál, akik életük során valamikor dohányoztak, 12 százalékkal megnő a leszokás esélye, ha zöld környezetben élnek.
Ugyanezeknek a kutatóknak egyik korábbi munkája arra jutott, hogy amennyiben az ember otthona zöld területre tekint, akkor esetében kisebb benne az alkohol, a cigaretta és az egészségtelen élelmiszerek iránti vágy.
Jelentős bizonyítékokat találtak arra már korábban is, hogy a természet segít a stressz csökkentésében és az általános jóllét növelésében.
A Social Science & Medicine című tudományos lapban most megjelent tanulmány elsőként mutatott rá, hogy „a nagyobb zöld környezet az egészségtelen szokások csökkentésével áll összefüggésben” – mondta Sabine Pahl, a Bécsi Egyetem város- és környezetpszichológiával foglakozó szakértője, a tanulmány társszerzője.
A tudósok hangsúlyozták, hogy a közegészségügy javításának fontos stratégiai eleme – különösen a dohányosok arányának csökkentése szempontjából –, hogy minél többen jussanak zöld környezethez.
Nem a kései elválasztás miatt halt ki a neandervölgyi
A neandervölgyi ember kutatásával kapcsolatos eredményeiről az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban számoltak be. A kutatásban antropológusok, régészek, kémikusok, fizikusok és geológusok is részt vettek.
A frankfurti Goethe Egyetem munkájának eredménye szerint a kései elválasztás nem járult hozzá a neandervölgyiek kihalásához. A tudósok által vizsgált fogak kémiailag nagyon hasonlítottak a mai kisgyerekekére, ami arra utal, hogy hasonlóan zajlott a táplálásuk és a fejlődésük„ – közölte hétfőn az intézmény.
A kutatók ezzel megcáfoltak azt a más tudósok által képviselt elméletet, amely szerint azért haltak ki a neandervölgyiek, mert az anyák viszonylag sokáig szoptatták gyerekeiket, akik nem kaptak időben elég sokszínű táplálékot az agy megfelelő fejlődéséhez.
