A zöld környezet segíti a dohányzásmentes életmódot

A természethez közelebb élők kisebb eséllyel kezdenek dohányozni és a leszokás esélye is nagyobb náluk – állapította meg egy nemzetközi kutatás.

Bécs, 2019. október 31. Cigarettázó férfi egy bécsi kávézóban 2019. október 31-én. November elsejétõl teljes dohányzási tilalom lép életbe az osztrák vendéglátóipari egységekben. A kerthelységek és a szabadtéri vendéglátó egységek kivételével tilos lesz a dohányzás az összes olyan nyilvános helyen, ahol ételt és italt állítanak elõ, vagy fogyasztanak. A tilalom a vízipipára és az elektromos cigarettára is vonatkozik. MTI/EPA/Christian Bruna Fotó: Christian Bruna

A Plymouthi Egyetem és a Bécsi Egyetem közös vizsgálatában több mint 8000 brit felnőtt vett részt. A kérdőívek eredményei szerint összefüggés van a zöld környezet és a dohányzási szokások között. A szakértők más tényezőket, például a társadalmi-gazdasági státuszt is figyelembe vették.

Azoknál, akik életük során valamikor dohányoztak, 12 százalékkal megnő a leszokás esélye, ha zöld környezetben élnek.

Ugyanezeknek a kutatóknak egyik korábbi munkája arra jutott, hogy amennyiben az ember otthona zöld területre tekint, akkor esetében kisebb benne az alkohol, a cigaretta és az egészségtelen élelmiszerek iránti vágy.

Jelentős bizonyítékokat találtak arra már korábban is, hogy a természet segít a stressz csökkentésében és az általános jóllét növelésében.

A Social Science & Medicine című tudományos lapban most megjelent tanulmány elsőként mutatott rá, hogy „a nagyobb zöld környezet az egészségtelen szokások csökkentésével áll összefüggésben” – mondta Sabine Pahl, a Bécsi Egyetem város- és környezetpszichológiával foglakozó szakértője, a tanulmány társszerzője.

A tudósok hangsúlyozták, hogy a közegészségügy javításának fontos stratégiai eleme – különösen a dohányosok arányának csökkentése szempontjából –, hogy minél többen jussanak zöld környezethez.

Nem a kései elválasztás miatt halt ki a neandervölgyi

A neandervölgyi ember kutatásával kapcsolatos eredményeiről az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban számoltak be. A kutatásban antropológusok, régészek, kémikusok, fizikusok és geológusok is részt vettek.

A frankfurti Goethe Egyetem munkájának eredménye szerint a kései elválasztás nem járult hozzá a neandervölgyiek kihalásához. A tudósok által vizsgált fogak kémiailag nagyon hasonlítottak a mai kisgyerekekére, ami arra utal, hogy hasonlóan zajlott a táplálásuk és a fejlődésük„ – közölte hétfőn az intézmény.

A kutatók ezzel megcáfoltak azt a más tudósok által képviselt elméletet, amely szerint azért haltak ki a neandervölgyiek, mert az anyák viszonylag sokáig szoptatták gyerekeiket, akik nem kaptak időben elég sokszínű táplálékot az agy megfelelő fejlődéséhez.

Tovább...