Mit tehetünk, ha fájdalommal jár a mozgás?

A sportolás, vagy mozgás közben és azután jelentkező fájdalom bizonyos fokig természetes. Fontos, hogy a rendszeresen mozgók és a hobbisportolók is ismerjék a szervezetük jelzéseit, és időben reagáljanak minden fájdalommal járó tünetre.

Forrás: Pexels

Ha valami fájdalommal jár, az a szervezet önvédelmi reakciója, amely azt jelzi, hogy valahol káros hatás érte testünket. Időnként mindenki érez fájdalmat, de ennek tudatosulása egyedi és egyénileg változó. Bizonyos életkorokban – különösen csecsemőkorban vagy időskorban – a fájdalomérzet fokozottabb lehet, de nembeli különbségeket is megfigyelhetünk: a tapasztalatok szerint a férfiak rosszabbul tűrik a fizikai szenvedést – írja a diétaésfitnesz.hu.

Az egészségi állapot romlásával általában csökken az emberek kevésbé toleránsak a fájdalommal. Nem elhanyagolható tényező a fáradtság, a napszakok változása, és persze fontos szerepet játszanak a genetikai adottságok, a pszichés tulajdonságok, alkati sajátosságok; lényeges többek között a szöveti lazaság és az edzettségi állapot. A Diéta és Fitnesz három szakembert, Rajnay Kata gyógytornászt, Bozsik Ildikó személyi edzőt és Dr. Kovács Milán ortopéd-traumatológus szakorvost kérdezett meg a sport közben kialakuló fájdalom okairól, valamint arról, hogy mit tehetünk a kellemetlen tünetek enyhítése érdekében.

Fotó: Pexels

FIGYELJÜNK A TESTÜNK JELZÉSEIRE!

– Gyógytornászként napi szinten foglalkozom és dolgozom fájdalommal küzdő emberekkel. Sokat segít a páciensek problémáinak feltérképezésében, ha tudom, hogy mikor, hogyan és mennyire fáj valami – mondja Rajnay Kata, gyógytornász. – Az úgynevezett Visual analóg skálán 0 és 10 között értékelem a tünetek erősségét. Ez szubjektív skála, azaz nincs objektív meghatározása, hogy milyen a 2-es vagy 8-as fájdalom. 6-osnál erősebb fájdalmat, ez a nagyon erős diszkomfortérzet, nem okozhat sem a masszázs, sem a gyógytorna, sem pedig egy edzés.

Az erős fájdalom védekező mechanizmust hozhat létre, ami további problémákat, tüneteket generálhat, például védekező izomfeszülést.

Természetesen figyelembe kell venni a páciens fájdalomküszöbét, hiszen van, aki jobban, van, aki kevésbé bírja. Több edzővel találkoztam már, akik azt tanították, hogy a fájdalom a barátunk. Ezzel én egyáltalán nem értek egyet!

Gyógytornászként azt javaslom, hogy minden esetben foglalkozzunk a fájdalommal, hiszen ez a test jelzése, hogy valami nem működik jól.

– Lehet, hogy a szóban forgó problémát magunknak okoztuk sportoláskor, mert nem melegítettünk be rendesen, vagy nem sajátítottuk el kellőképpen az alapokat, de az is előfordulhat, hogy az edzést követően elmulasztottuk a levezetést, és nem kapta meg az izomzat a regenerációhoz szükséges keringésjavítást. Persze emellett számos egyéb oka lehet még a fájdalom kialakulásának, például egy bokarándulás, ami, mint trauma, maga is fájdalmas. Gyakran ilyen sérülések állnak az akut panaszok hátterében, duzzanat, gyulladás, fájdalom kínozza az illetőt. Akut gyulladás esetén tilos a terhelés! Amikor duzzanat, fájdalom, gyulladás van jelen a szervezetben, az érintett ízülethez közeli stabilizáló izmok gátlás alá kerülnek, így nem tudják megadni a kellő stabilitást az ízületnek, ezért jelentősen nő a sérülés veszélye. Számtalanszor érkeznek hozzám páciensek krónikus fájdalommal: ez rendre egy korábbi, elhanyagolt sérülésből adódik, a rehabilitáció elmulasztása miatt a szervezet kompenzáló mechanizmusokkal reagált. Ilyenkor a kezelés hosszadalmas, és jóval komplikáltabb a feladat, mint egy új keletű problémánál.

A FOKOZATOSSÁG A LEGFONTOSABB

– Egy edző természetesen nem tudhatja pontosan, hogy mit érez a vendég, hiszen a visszajelzések alapján dolgozik, de az egyértelmű: a fájdalom, legyen bármilyen jellegű és mértékű, a test jelzése, hogy valami nincs rendben – hangsúlyozza Bozsik Ildikó, személyi edző.

– Ha idejében orvosoljuk a bajt, elkerülhetjük a mozgástartomány beszűkülését, illetve azt, hogy a probléma kihasson más testrészekre is.

Ez egyébként normális folyamat, hiszen a sérülés miatt megváltozik a mozgás. Mindig azt kérem a vendégeimtől, hogy jelezzék, ha valami fáj, mutassák meg, hol és milyen mozgás hatására érzik a tünetet, így tudok segíteni, és az egyéni igényekhez igazítom az edzéseket.

– Fájdalom esetén mindenekelőtt csökkenteni kell a terhelést, illetve más gyakorlatot végzünk annak érdekében, hogy ne terheljük túl az érzékeny ízületeket, izmokat

– mondja Ildikó.

A SZEMÉLYI EDZŐ TANÁCSAI

Kezdőknek és újrakezdőknek:

Mindig figyeljük a légzést és a pulzust!

Érdemes gerinctornával indítani, a megfelelő ízületi mobilitás elérése érdekében!

Olyan edzőt válasszunk, akitől elsajátíthatóak a mozgásforma alapjai!

Gyalogoljunk sokat, intenzíven, így építhetjük fel fokozatosan a terhelést!

Középhaladóknak és haladóknak, vagy ha már fájdalommal jár az edzés:

Ízületi jelzések – kellemetlen, kínzó mozdulat – esetén hagyjuk abba a gyakorlatot, csökkentsük a terhelést és szükség esetén a megfelelő gyakorlatokkal ellensúlyozzuk a hibás terhelést!

Keressünk fel szakorvost és/vagy gyógytornászt, hogy feltárják a fájdalom okát, a probléma forrását, és segítséget nyújtsanak a megoldásban!

FORDULJUNK IDŐBEN SZAKEMBERHEZ!

Dr. Kovács Milán ortopéd-traumatológus szakorvos, harcművészeti oktató tapasztalatai alapján három irányból érdemes megközelíteni a sportolás közben jelentkező fájdalom kérdését.

1. A kezdő sportoló, és aki hetente legalább 3×60 percet vagy 2×90 percet edz, de kevesebb, mint 3 hónapja végzi az adott mozgásformát: Jellemzően 21 és 30 év közötti, ülőmunkát végző emberekről van szó, akiknél először térd-, derék- vagy vállpanaszok jelentkeznek. Általában a fő problémát az okozza, hogy az illető nem rendelkezik a sportág űzéséhez szükséges alapokkal, így legtöbbször az izomzat, a mélyizmok erősítésével könnyen javítani tudunk a helyzeten.

2. Aki egy ideje (3 hónap–1 év) rendszeresen sportol, a hétköznapjai részévé vált az edzés, de mozgásszervi gondjai vannak: Ilyenkor nemegyszer túlterhelés áll a kialakult panaszok hátterében. Az érintettek gyakran több szakembert is felkeresnek a problémájukkal, és a szakrendelőkben nemegyszer a sport elhagyására biztatják őket. Leginkább ez a csoport van veszélyben, mert bátrak, jobban terhelik magukat, így viszont nagyobb a sérülés és a „túlhasználat” kockázata.

3. Aki a választott sportot több, mint 1 éve űzi, általában már rendelkezik olyan rutinnal, hogy nem árt magának – azaz ha fájdalmat tapasztal, érdemes komolyan vennie a figyelmeztetést: A sportoló többnyire nagy alázattal fordul az általa űzött mozgásforma felé, és azt is látja, hogy nincs olyan szakember, aki mindent tud, így kitartóbb a keresésben. Fontos számára, hogy legyen kitől kérdezni, és már nem elégszik meg azzal, hogy elmúlik a fájdalom. Őrzi az életformáját, a mozgás elhagyása számára nem opció. Meggyőződésem, hogy mindenkinek felelősséget kell vállalnia önmagáért! Ennek megfelelően azt tanácsolom, hogy minél alaposabban tanuljuk meg a választott sportot!

A teljes cikket elolvashatja a Diéta és Fitnesz oldalán!