A turistalátványosságnak sem utolsó objektum része egy 11 kilométeres, legnagyobb részt a tengeralatti alagútnak, amely a Streymoy-szigeten fekvő főváros, Torshavn és Esturoy-sziget egy öblének két oldala között rövidíti le töredékére az autós átkelés idejét.
A Streymoy-szigetről induló alagút Estroy szigetét megközelítve kétfelé ágazik, itt alakították ki az újdonságnak számító látványos körforgalmat Trondur Patursson feröeri művész és Eydun Eliasen építész tervei alapján.
A terméskőből épült körforgalomban állandó jelleggel váltakozó színű (kék, sárga, zöld) megvilágítással és fényjátékkal kápráztatják el az autósokat, akik a leírások szerint földöntúli világban érezhetik magukat.
Az alagút 64 percről 16 percre csökkenti az utazás idejét a főváros, Torshavn és a túlparti öböl két pontja, Runavík és Strendur között, és 68 percről 36 percre a továbbjutást a szigetcsoport második legnagyobb városába, a Bordoy-szigeten fekvő Klaksvíkba.
Legmélyebb pontján az alagút 187 méterre van a tenger felszínétől, ennek ellenére úgy építették meg, hogy az emelkedő sehol ne haladja meg az öt százalékot.
A mintegy 50 ezer lakosú szigetcsoport Dánia autonómiát élvező tartománya, nagyjából félúton helyezkedik el az Atlanti-óceánban Izland és Skandinávia között.
Ötzi korában fordult hidegebbre az idő az Alpokban
A Keleti-Alpok csúcsai tízezer évvel ezelőtt jégmentesek voltak az elemzések szerint, 5900 évvel ezelőtt azonban a klíma ismét hidegebbre fordult és a gleccserek újra növekedni kezdtek – közölték az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) munkatársai a Scientific Reports című tudományos lapban megjelent írásukban. Ötzinek, aki néhány évszázaddal a lehűlés kezdete után élt, ezért egyre melegebben kellett öltözködnie.
Az akkori földtörténeti kor a holocén volt, egy 12 ezer éven át uralkodó melegebb időszak a jégkorszakon belül. A holocénben viszont Európában klímaváltozások is történtek. A visszavonuló jég nyomán felszínre került fák, valamint egyéb adatok arra utalnak, hogy egy úgynevezett klímaoptimum (meleg időszak) uralkodott mintegy 6000 évvel ezelőtt.
Az új elemzési eredmények is alátámasztják a más meglévő adatókból levont következtetéseket.
Pascal Bohleber, az ÖAW Interdiszciplináris Hegységkutató Intézetének munkatársa a tiroli Kauner-völgyben emelkedő 3518 méteres Weißseespitze gleccserénél végzett fúrásokat és két így nyert jégmagot elemzett.
