Átadták az első tengeralatti körforgalmat

Az észak-atlanti térség első tenger alatti körforgalmát adták át pénteken a Feröer-szigeteken.

Forrás: MTI2020. 12. 18. 12:11
null
Kvivik, 2020. április 20. A Feröer-szigeteki Kvivik nevõ falu látképe 2020. április 20-án. A koronavírus-járvány miatt bezárt általános iskolák alsó tagozatos osztályaiban újra elkezdték az oktatást. MTI/EPA/Jens Kristian Vang Fotó: MTI/EPA/Jens Kristian Vang
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A turistalátványosságnak sem utolsó objektum része egy 11 kilométeres, legnagyobb részt a tengeralatti alagútnak, amely a Streymoy-szigeten fekvő főváros, Torshavn és Esturoy-sziget egy öblének két oldala között rövidíti le töredékére az autós átkelés idejét.

A Streymoy-szigetről induló alagút Estroy szigetét megközelítve kétfelé ágazik, itt alakították ki az újdonságnak számító látványos körforgalmat Trondur Patursson feröeri művész és Eydun Eliasen építész tervei alapján.

A terméskőből épült körforgalomban állandó jelleggel váltakozó színű (kék, sárga, zöld) megvilágítással és fényjátékkal kápráztatják el az autósokat, akik a leírások szerint földöntúli világban érezhetik magukat.

Az alagút 64 percről 16 percre csökkenti az utazás idejét a főváros, Torshavn és a túlparti öböl két pontja, Runavík és Strendur között, és 68 percről 36 percre a továbbjutást a szigetcsoport második legnagyobb városába, a Bordoy-szigeten fekvő Klaksvíkba.

Legmélyebb pontján az alagút 187 méterre van a tenger felszínétől, ennek ellenére úgy építették meg, hogy az emelkedő sehol ne haladja meg az öt százalékot.

A mintegy 50 ezer lakosú szigetcsoport Dánia autonómiát élvező tartománya, nagyjából félúton helyezkedik el az Atlanti-óceánban Izland és Skandinávia között.

Ötzi korában fordult hidegebbre az idő az Alpokban

A Keleti-Alpok csúcsai tízezer évvel ezelőtt jégmentesek voltak az elemzések szerint, 5900 évvel ezelőtt azonban a klíma ismét hidegebbre fordult és a gleccserek újra növekedni kezdtek – közölték az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) munkatársai a Scientific Reports című tudományos lapban megjelent írásukban. Ötzinek, aki néhány évszázaddal a lehűlés kezdete után élt, ezért egyre melegebben kellett öltözködnie.

Az akkori földtörténeti kor a holocén volt, egy 12 ezer éven át uralkodó melegebb időszak a jégkorszakon belül. A holocénben viszont Európában klímaváltozások is történtek. A visszavonuló jég nyomán felszínre került fák, valamint egyéb adatok arra utalnak, hogy egy úgynevezett klímaoptimum (meleg időszak) uralkodott mintegy 6000 évvel ezelőtt.

Az új elemzési eredmények is alátámasztják a más meglévő adatókból levont következtetéseket.

Pascal Bohleber, az ÖAW Interdiszciplináris Hegységkutató Intézetének munkatársa a tiroli Kauner-völgyben emelkedő 3518 méteres Weißseespitze gleccserénél végzett fúrásokat és két így nyert jégmagot elemzett.

Tovább...

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.