Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A hazánkban működő közétkeztetési modelleknek kiemelkedő szerepük van a gyerekek egészséges táplálkozásra nevelésében. Egy gyerek, aki naponta háromszor eszik az iskolában, az általános iskola 8 éve alatt összesen 4320 étkezést fogyaszt el!
a közétkeztetést igénybe vevő gyerek rendszerességhez szokik, idényjellegű, új típusú élelmiszereket, változatos módon elkészített ételeket ismerhet meg,
étkezési kultúrája a kísérőtanárok, élelmezésben dolgozó munkatársak és a társaival való együtt étkezés révén fejlődhet.
Mindezek mellett a közétkeztetés egyre nagyobb szerepet játszik a táplálkozási kultúra kialakításán túl, a nemzeti hagyományok megőrzésében is. Ezek ismeretében biztosan állítható, hogy a közétkeztetés szabályozása az egészségügy számára kiemelten fontos terület.
A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet (továbbiakban: rendelet) 2015. szeptember 1-jétől lett kötelezően alkalmazandó.
A rendeletben foglaltak jelentős részét már 2011-ben, az országos tisztifőorvos által közzétett ajánlás is rögzítette, mégis a bevezetését követően számos kérdés, panasz érkezett az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez (OGYÉI).
ez azt mutatta, hogy a rendelet bevezetéséhez tervezett értelmező segédanyagok, az elfogadottságot segítő kommunikációs kampány elmaradása kihívások elé állították a közétkeztetőket,
a pedagógusokat, a szülőket, de legfőképp a gyerekeket. Ennek ellensúlyozására, a közétkeztetés jobbá tételére az OGYÉI az elmúlt időszakban több pályázati és képzési lehetőséget kínált az élelmezésben dolgozó szakemberek részére.
A közétkeztetési rendelet életbelépése óta – az OGYÉI szakmai irányításával –, három alkalommal történt hatásvizsgálat a témában:
– 2017-ben az Egészségügyi Világszervezet és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) kétoldalú együttműködési megállapodásának köszönhetően, az EMMI Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkársággal (EMMI-OTFHÁT) és a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályainak és járási/fővárosi kerületi hivatalok népegészségügyi osztályainak közreműködésével a rendeletnek való megfelelést, az iskolai közétkeztetés egyes elemeiben történt változásokat, a közétkeztetés elfogadottságát vizsgálták.
A felmérésről készült gyorsjelentés „Országos iskolai menza körkép 2017„ címen tette közzé az OGYÉI.
– 2018-ban Diétás Étkeztetési Felmérés történt az EMMI-OTFHÁT és a népegészségügyi feladatkörökben eljáró kormányhivatalok közreműködésével. Az országos kérdőíves vizsgálat célja volt, feltárni a gyerekétkeztetésben részesülők diétás igényeit és ezek teljesülésének körülményeit.
A felmérés kiterjedt az ország valamennyi bölcsődéjére és közoktatási intézményére. A kutatás többek közt a diétás étkezést igénylő gyerekek létszámára, a diétás ételek készítőire, illetve a diétás étkezésekre (pl. milyen diéták fordulnak elő, mekkora összeg áll rendelkezésre a diétás étkeztetés biztosítására stb.) fókuszált.
– 2019-ben a rendeletben foglaltak ellenőrzése és laboratóriumi vizsgálata valósult meg a magyarországi gyerekkórházakban, gyerekosztállyal rendelkező kórházakban.
A felsorolt hatásvizsgálatok mellett jelenleg is folyik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott 128925 azonosítószámú kutatás az OGYÉI és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet (ELKH) együttműködésében.
„A gyerek közétkeztetés társadalmi beágyazottsága. Kérdések és lehetőségek” című kutatás esettanulmányokon keresztül tárja fel az „egészséges„ étrend társadalmi szerepét, jelentőségét, megismerve a kiválasztott helyszíneken a gyerekek családi táplálkozáskultúráját, és a közétkeztetés valamennyi érintettjének menzával kapcsolatos nézeteit, tapasztalatait; a közétkeztetés működési mechanizmusait, eredményeit és megoldásra váró problémáit; a helyi élelmiszertermelés és -fogyasztás szintjeit.
A néprajzi táplálkozáskultúra-kutatás a menza témakörét komplexen vizsgálja, megközelíti mind a táplálkozás-egészségügy, mind az oktatás felől, hiszen az egészségmegőrzésben és a tudatos fogyasztóvá válás folyamatában is fontos szerepe van a közétkeztetésnek.
A közétkeztetési rendelettel kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat az OGYÉI folyamatosan gyűjti, rendszerezi, összegzi, melynek eredményeként 2019–2020-ban két alkalommal „Közétkeztetési kerekasztal” megbeszélést hívott össze azzal a céllal, hogy konszenzuson alapuló rendeletmódosítási javaslatokat lehessen megfogalmazni az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság részére.
Az egyeztetésen a hatóságok oldaláról jelen voltak a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) munkatársai, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszéke, az ELKH a Budapesti Gazdasági Egyetemnek és az Egészségügyi Szakmai Kollégium Dietetika Tagozatának kollégái.
Továbbá részt vettek az egyeztető folyamatban a szakmai szervezetek képviselői, mint például a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ),
a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV), az Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (ÉLOSZ), a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), valamint a közétkeztetésben dolgozó élelmezésvezetők és dietetikus szakemberek is.
A rendelet módosítás keretében a korábbi javaslatoknak megfelelően készült egy külön ágazati jogszabálytervezet a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmények számára alkalmazandó táplálkozás-egészségügyi szempontokról. A kerekasztal megbeszéléseken – többek között – pontosítási javaslatok hangzottak el:
A közétkeztetők és a hatóság által kiszámolt energia- és tápanyagértékek közötti esetleges eltérések okai is az egyeztetések részét képezték. A módosítási javaslatok mindegyike segíti a közétkeztetési rendelet betarthatóságát, ellenőrizhetőségét, az előírások azonos értelmezését. A rendelet finomhangolása növelheti az élelmezésvezetők étlaptervezési szabadságát, a fogyasztói elégedettséget, és hozzájárulhat az ételmaradékok mennyiségének csökkentéséhez.
Gyakran szembesülünk azzal, hogy egy adott témában nem ugyanazokkal az alapfogalmakkal, ismeretekkel rendelkezünk. A közétkeztetés területén is tapasztalható ez a tendencia, aminek egységesítésén az OGYÉI a társhatóságokkal, szakmai szervezetekkel folyamatosan dolgozik.
Ennek eredményeként az OGYÉI Táplálkozás-Epidemiológiai főosztálya 2020 őszétől kezdődően az élelmezésben dolgozó élelmezésvezetőknek,
dietetikusoknak, szakácsoknak és további érdeklődő szakembereknek közétkeztetési szakmai munkacsoportok (bölcsődei, óvodai-iskolai, gyermekkórházi, felnőtt-kórházi, szociális étkeztetés) felállításának előkészületeit kezdte meg.
A munkacsoportok kialakításának célja, hogy ezzel is segítséget tudjanak nyújtani a közétkeztetésben dolgozó munkatársak számára a táplálkozásegészségügyi előírások betartásához, a közétkeztetés elfogadottságának növeléséhez, az egészséges táplálkozásról szóló ismeretek bővítéséhez és a diétás étkeztetés biztonságos megvalósításához.
További cél a témához kapcsolódó hiteles szakmai ismeretterjesztő anyagok, kiadványok összeállítása és közzététele.
A megalakuló munkacsoportok meghatározott tematika mentén, havonta, online formában – tekintettel a koronavírus járványra-, a szakmai társszervek együttműködésével végzik tevékenységüket, 2021 tavaszától.
A közétkeztetési munkacsoport koordinálásában az NNK, NÉBIH, MDOSZ, KÖZSZÖV, VIMOSZ vesznek részt.
A közétkeztetés tárgyú közbeszerzések során alkalmazandó eljárásokról szóló 676/2020. (XII.28.) Korm. rendelet (hatályos: 2021.03.01-től) célkitűzése a „közétkeztetési rövid ellátási lánc” megvalósítása, a hazai és a kistermelői élelmiszerek hangsúlyossá tétele,
A kiváló minőségű élelmiszertanúsító védjeggyel ellátott termékek bekerülése a társadalmi étkeztetésbe.
Ezután az ajánlatkérő köteles lesz a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként előírni a
következőket:
a) 2022. január 1-jétől legalább a beszerzett termékek összértékének 60 százaléka;
b) 2023. január 1-jétől legalább a beszerzett termékek összértékének 80 százaléka a közétkeztetési rövid ellátási láncban beszerzett termékekből, illetve a helyi élelmiszer termékekből származzon.
A rendelet szerinti közbeszerzési eljárás alapján szerződés legfeljebb 2 éves időtartamra köthető, mely a Kbt. szabályai szerint legfeljebb 2 évvel meghosszabbítható. Az ajánlatkérő nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként közétkeztetési szolgáltatások esetében.
Az ajánlatkérőnek az értékelési szempontok meghatározásakor az alábbi szempontok közül legalább hármat figyelembe kell vennie:
a) valamennyi beszerzett termék összértékéből a közétkeztetési rövid ellátási láncban beszerzett termékek és helyi élelmiszer termékek összesített aránya vonatkozásban az eljárásban kötelező szerződési feltételként meghatározott arány(ok)nál kedvezőbb (nagyobb) arányú vállalás;
b) az ételkészítés és a tálalás helye közötti minél rövidebb szállítási időtartam;
c) ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó termékek minél nagyobb aránya a beszállított élelmiszerek között;
d) az eljárásban előírt címkével rendelkező élelmiszerek minél nagyobb aránya a beszállított élelmiszerek között;
e) fogyasztói visszajelzési rendszerek bevezetésének vállalása, a szolgáltatást igénybe vevőnek dokumentált módon véleménynyilvánításra, visszajelzésre van lehetősége;
f) a táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendelet előírásaiban foglalt gyakoriságon felül szolgáltat zöldséget, gyümölcsöt;
g) a táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendelet előírásaiban foglalt gyakoriságon felül szolgáltat teljes kiőrlésű gabonaalapú élelmiszert;
h) diétás étkeztetés biztosítását vállalja a szolgáltató.
Az ajánlatkérőnek minden esetben vizsgálnia kell a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozásegészségügyi előírásokról szóló rendeletnek való megfelelést, a szolgáltató táplálkozásegészségügyi minősítési eredményeinek százalékos minősítési átlaga alapján, amennyiben rendelkezik már minősítéssel.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Több mint hatvan év telt el azóta, hogy egy nő férfi nélkül utazott az űrbe. Most pedig hat nő indul el a Földről az űrbe.
A szakemberek szerint a tendencia megfigyelhető Magyarországon és Horvátországban is.
A férfi holttestét a Gyetva községhez tartozó erdős területen találták meg.
A cseresznyevirágzás – a sakura – a Japán kultúra része.
Sokaknak okoz gondot az új időszámításra való átállás.
A hatóságok több családtagot is őrizetbe vettek.
A szlovákiai pékipar képviselői elutasították az unió által engedélyezett rovarösszetevők felhasználását.
Mindennek van határa, elég volt!
A motor meghibásodása okozhatta a balesetet.
A felesége és anyósa akarta megmérgezni.
A női mezőny nyolcaddöntősei közül egyik sem játszott még soha finálét a füves pályás Grand Slam-tornán.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
