Hazánk egyik legromantikusabb erdei tava

A Magas-Bakony zárt erdejében, az égnek magasodó, megmerevedő fái között a nyolcvanas években vaditatót hoztak létre, ebből lett az erdő tava.

Magyarország legromantikusabb tava Fotó: Csudai Sándor – Origo

A Magas-Bakony zárt erdejében, az égnek magasodó, szinte vigyázzállásban megmerevedő fái között a nyolcvanas években vaditatót hoztak létre, ebből lett az erdő tava. Az évek során az itatónak szánt hely tóvá hízott. A meder helyén egykor fák álltak, amelyek kidőltek, de a csonkok megmaradtak, s most a vízből néznek az ég felé. Ez a látvány pontosan olyan, mint az erdélyi Gyilkos-tó. Megnéztük közelről a Bakonybél és Ugod között fekvő Hubertlaki-tavat – olvasható az Origó útibeszámolójában.

Ide indultunk el egy enyhe, napsütötte reggelen Budapestről, ám mire Balatonfüzfőnél ráfordultunk a 72-es útra, az égen már komor fellegek rángatták egymás pamacsait a szélben. Veszprém után a 82-es úton vezettünk tovább, majd Zircen balra fordulva indultunk meg Bakonybél irányába.

Ahova megérkezünk a hivatalos neve: Gerence-völgyi autóspihenő. A Hubertlaki-tóhoz innen vezet a turistaút a kék kereszt jelzésen. Az első látvány pár szál remegő hóvirág volt – némi műanyag szeméttel körbeölelve. Hogy ebben a parkolóban miért nem lehetett legalább egy szemétgyűjtőt elhelyezni az ugyanolyan jó kérdés, mint az, hogy miért kell a szemetet az erdő szélén szétdobálni. Megfejthetetlen rejtélyek ezek. De az is az, hogy miért nem került fel a Bakony északi részét átfogó turistatérképre a tó. Igaz, az én térképem már elmúlt 20 éves, de 1998-ban egészen biztosan létezett a tó. A térképre azonban csak annyi került fel, hogy Hubertlak.

A kék kereszt jelzés egy ideig együtt halad a piros jelzéssel, majd nem sokkal később kettéválnak. A kék kereszt élesen jobbra fordul, s az út kissé emelkedni kezd. A Bakonyra jellemző vörös föld, a vöröses sziklák, a girbe-gurba gyökérrendszerrel megáldott fák mentén ballagtunk, annak örülve, hogy a kék kereszt jelzéseket tisztességesen felfestették a fákra. Az út első fele kellemes erdei séta volt tehát a kopogó harkályok és a recsegő fák között.

Az út innentől kezdett emelkedni, de nem kell félni, az enyhe kaptatót szinte meg sem érzi az ember. Némi kanyargás, majd ereszkedés következett, hogy egy újabb tábla mutassa az irányt: a tó balra található. Onnan már szabad szemmel is észrevehető a víz, az abból kiálló facsonkok. Sejtelmes az egész.

Magyarország legromantikusabb tava

A Hubertlaki-tó ma még nincs a hazai tömegturizmus célkeresztjében. Ennek és annak ellenére, hogy hétköznap kora délután látogattuk meg a tavat, meglepően sokan voltak itt. Nem véletlenül nevezik a Bakony Gyilkos-tavának, mert az Erdélyben megtalálható nagytestvér vizéből ugyanúgy merednek az ég felé a facsonkok, mint itt, Ugod és Bakonybél között, félúton az erdőben.

A tó születéséhez azonban nem kapcsolódik semmiféle legenda, csupán pár lelkes erdész, akik a nyolcvanas években elhatározták, hogy vaditatót csinálnak a Bakony ezen pontján. Egy völgyzáró gát építésével kezdett el kiakakulni a tó mai képe, majd az elöntött területen a fák pusztulásnak indultak és így jött létre a Hubertlaki-tó mai látképe. Erdélyi testvére másképp született meg: ott egy 1837-es óriási hegyomlás alakította ki a tavat. A leomló kövek eltorlaszolták a Juh-patakot, így alakult ki a Gyilkos-tó.

Tőzikés erdő
Fotó: Csudai Sándor – Origo

A Hubertlaki-erdőben megbúvó több ezer tőzike még szabadon és szinte érintésmentesen élheti rövidke életét. Azért ebben is van valami csodás, hogy az erdő talaját vastagon beborító avar és levélszőnyeg között hogyan tör utat magának a törékeny virágtest, a zöld szár és az abból kifejlődő fehér virág. Szavakkal nem fogom tudni úgysem leírni ezt az egészet, nézzék meg inkább meg a képeket, önmagukért beszélnek.

Az eredeti cikket IDE KATTINTVA találja.

Tavi kísértetek

A hivatalosan Hubertlaki-tónak nevezett, a népnyelv által azonban csak bakonyi Gyilkos-tóként emlegetett hely az ország egyik legszebb, egyben legvonzóbb látványossága: évente több ezer természetjáró keresi fel, és a területet kezelő erdőtársaság tapasztalatai szerint egyre látogatottabb.