Tavi kísértetek

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A hivatalosan Hubertlaki-tónak nevezett, a népnyelv által azonban csak bakonyi Gyilkos-tóként emlegetett hely az ország egyik legszebb, egyben legvonzóbb látványossága: évente több ezer természetjáró keresi fel, és a területet kezelő erdőtársaság tapasztalatai szerint egyre látogatottabb. A róla szóló cikk a második helyen végzett a Turista Magazin internetes oldalának éves listáján, amely 2020 legolvasottabb cikkeit tartalmazza.

2021. 01. 24. 12:24
A „bakonyi Gyilkos-tó” a nyolcvanas években elárasztott területen jött létre Fotó: Havran Zoltán
Véleményhírlevél

Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A „bakonyi Gyilkos-tó” a nyolcvanas években elárasztott területen jött létre
Fotó: Havran Zoltán

Az egyik tájékoztató tábla oldalára kifüggesztett, laminált papírlap felirata arra kéri a látogatókat, hogy kerüljék a csoportosulást, és tartsanak egymástól legalább másfél méteres távolságot. Hasznos intézkedések, ám rajtunk kívül jelenleg nincs ember a közelben. A napokban viszont megfordultak itt néhányan: az egyik fa tövében fél pár fekete kesztyű árválkodik a nedves füvön, a két tűzrakó helyen papírzacskók és zsebkendők kisebb rakása éktelenkedik, műanyag poharak, kilapított sörösflakonok és energiaitalos dobozok karéjában. A vendégmarasztalónak szánt, padokkal kiegészített asztalok közül kettő kifordult a földből, s most felbillenve várja sorsát.

Váratlanul madárrikoltás töri meg a csendet, s egy sötét tollazatú teremtmény tűnik fel a víz felett. A hang, amelyet suhanás közben kiad, arra emlékeztet, ahogy a dugó hagyja el a palackot, majd el is tűnik a tó mögötti erdőben. Vajon milyen fajta lehet, tűnődünk, de sejtéseink sincsenek.

Egy pillantással elbúcsúzunk a kísértetiesen izgalmas látványtól, majd visszafordulunk. Egy lehajló gallyon banánhéj díszeleg. A tűz, amely felfelé jövet még hersegve lángolt, mostanra leégett. A munkások nyársakat markolva guggolnak körülötte: szalonna pirul a parázs fölött.

Az Ugod-Huszárokelőpuszta irányából épített erdészeti út használatához szükséges, ideiglenes engedélyt a területet kezelő Bakonyerdő Zrt. állítja ki. Személyesen Bakonybélben lehet igényelni, a társaság irodaházában, de telefonos, e-mailes egyeztetés után elektronikus formában is elérhető. Az erdészet munkatársai – a rendőrséggel együttműködve – gyakran járják a szóban forgó területet, a szabálytalanul behajtók helyszíni bírságra számíthatnak – tájékoztat Patocskai-Lunk Eszter, a Bakonyerdő Zrt. kommunikációs vezetője. A Hubertlaki-tó körül jelenleg négy új erdei bútorgarnitúra szolgálja a kirándulók kényelmét. Ezeket GINOP-pályázat keretében helyezték ki a leromlott állapotú asztalok és padok helyére. A kidőltnek látszó, lebontott bútorokat a természetjáróknak hagyták hátra a tűzrakáshoz – de csak később fogják feldarabolni a maradványokat.

A hulladék egy-egy látogatottabb hétvége után keletkezik nagyobb mennyiségben, a társaság munkatársai rendszeres időközönként összegyűjtik és elszállítják. – Többen úgy gondolják, hogy az erdőben kitett szemét előbb-utóbb megsemmisül. Ez nem így van, szeretnénk felhívni az emberek figyelmét: amit kirándulásaik alkalmával magukkal hoztak, azt vigyék is haza, ne hagyják hátra maguk után! – mondja a kommunikációs vezető, aki feltételezi: az általunk látott madár valószínűleg szajkó lehetett, ez a fajta ugyanis gyakran utánoz különféle hangokat.

A névadó legendája

A tavacska közelében a Veszprém megyei hivatásos vadászok tiszteletére emelt faoszlop áll, a következő felirattal: „Szent Hubertusz, imádkozz érettünk!” Az ösvény mellett kihelyezett táblák egyike a szent legendáját is felidézi. Eszerint Hubertusz (más alakban Hubert – a tó eredeti neve is ezt a változatot őrzi) hercegi családba született a VII. században, és elkényeztetett fiúként leginkább a világi örömöknek élt. Egy vadászat során szarvasbikát pillantott meg a fák közt. Üldözőbe vette, és kitartó hajsza után meg is sebezte az állatot. Amikor leszállt a lováról, hogy megközelítse a zsákmányát, aranykeresztet látott megcsillanni az agancsai között, és a szarvas emberi hangon tett neki szemrehányást a halála miatt. A fiatalember ennek hatására ráeszmélt, hogy eddig tévúton járt, és megtért. Előbb remete, majd pap, végül püspök lett belőle. A X. század óta a vadászok és az erdészek védőszentjeként tisztelik.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.