Graffiti, a vizuális izgatószer – Rongálás vagy művészet?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Általában ez a kérdés merül fel a graffiti kapcsán, és a válasz nem egyszerű, mert lehet ez is, az is.

Forrás: szabadfold.hu2021. 04. 13. 15:47
A 86 éves korában elhunyt Bud Spencer portréja a budapesti Filatorigátnál 2016. június 29-én. A festményt a Taker néven festő graffitis készítette Fotó: Marjai János Forrás: MTI/Marjai János
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A ’70-es években a graffiti szinte kizárólag New York-i jelenség maradt, korai művelői szignóikat a metró vagonjain hagyták, mert így egy-egy művük az egész várost beutazhatta.

Magyarországon a rendszerváltást követően kezdett elterjedni, először csak külvárosi gyárépületeken, aztán fokozatosan húzódott be a városba és annak falaira, mert „jó” volt több évtized után szembemenni az elvárt állampolgári magatartással. A helyi önkormányzatok rendeletein és gyakorlatán múlt és múlik, hogy hol, milyen mértékben uralják az épületek falait a különböző feliratok, rajzok.

A 86 éves korában elhunyt Bud Spencer portréja a budapesti Filatorigátnál 2016. június 29-én. A festményt a Taker néven festő graffitis készítette
Fotó: MTI/Marjai János

Gyarmati Andrea Graffitik, firkák a Budai Várban és környékén című, 2006-ban készített tanulmányában a graffiti szociológiai vonatkozásairól is megtudhatunk néhány jellemzőt.

A graffitirajzolók általában 6-8 fős bandákba tömörülnek, e bandák gyakran harcban állnak egymással a területekért.

Közös bennük a rasszizmus minden fajtájának elutasítása, ennek oka a graffiti afro-amerikai eredetében keresendő. A tagok életkora alacsony, a bandák összetétele pedig gyakran változik.

A graffitifestők sajátos szubkultúrát alkotnak, amelynek ugyanúgy vannak szabályai, mint a „hivatalos” kultúrának. Megvannak az értékei, hierarchiái, minőségei, céljai, még ha az eszköz (maga a graffitifújás), amit ehhez választottak, nem is teljesen elfogadható.

A graffiti társadalmi problémává akkor válik, ha műemlékeken, szobrokon, vonatokon, metrókon is megjelenik.

Nemcsak mert esztétikailag bántó a látványuk, hanem főleg a rongálással okozott kár miatt. Vannak „hagyományosan” tabunak számító helyek, ahova magára valamit adó graffitis nem rajzol. Ilyenek a templomok, a temetők, a műemlékek.

A magyar TakerOne is feliratokkal kezdte graffitis pályafutását, ma már szinte világszerte ismerik a nevét. Hamar hátat fordított a betűknek, húsz éve fotórealisztikus képekhez adja a nevét. Keze nyoma ott van Új-Zélandon, New Yorkban, Los Angelesben, Spanyolországban, Ukrajnában, Izraelben, Erdőtelken és Budapest több pontján.

A cikk ITT olvasható tovább.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.