Ezért láthatunk sárga és vörös leveleket ősszel

Milyen lombhullató növények léteznek, és mi történik azokkal, amelyek nem hullatnak lombot? Hol, mikor és miért indul el a lombhullás? – erről írt a That’s Life.

Forrás: Pexels

A levelek elhagyása több növényfajnál, köztük még évelő lágyszárúaknál is előfordul. Hivatalos definíció szerint az az évelő növény számít lombhullatónak, amely az év egy részén rendszeresen megszabadul a leveleitől, majd azokat újranöveszti. Mérsékelt és sarkövi éghajlaton (vagyis Magyarországon is) a lombvesztés télen történik meg, de másféle övezetességek esetén más időpontok is előfordulnak. Ilyen a trópusi vagy a sivatagi éghajlat is.

A lombhullató ellentéte az örökzöld. Az örökzöld növények nem borulnak vörösbe ősszel és nem vesztik el a lombjukat télen, egy-egy levél akár évekig is rajtuk maradhat. 

Ugyanakkor cserélődik a levélzet: mint ahogy a fenyőknél is láthatjuk, a tűlevelek egész évben hullanak, és egész évben nőnek újak a helyükre.

Mitől lesz a levél sárga, meg vörös?

Óvodában azt tanultuk, hogy amikor a falevél elsárgul, az azért van, mert kiszárad. Aztán persze elkezdtünk zöld leveleket könyvek közepén kiszárítgatni, és láttuk, hogy szárazan is zöldek. Akkor mégis mitől vörösek ősszel?

Az őszi napéjegyenlőség után elkezdenek hosszabodni és egyre inkább lehülni az éjszakák, a nappalok pedig rövidebbekké válnak, kevesebb napfényhozammal telnek.

 Ez nagyban megnehezíti a fotoszintézist is, na meg persze az ahhoz szükséges zöldszínanyag (klorofill) termelését. 

A levelekben azonban nemcsak zöld-, de sárga- (karotinoidok) és vörösszínanyag (antocián) is található. Amikor elfogy a klorofill, hirtelen egyre élesebben láthatóvá válnak az egyéb színanyagok a leveleken, míg végül a zöld az év utolsó fotoszintetizálásai után végleg eltűnik a levelekről.

Nem mérsékelt vagy sarkövön (például a trópusokon) általában a száraz évszak beköszönte jelenti a klorofilltermelés leállását, a fotoszintézis beszüntetését és a levelek elhullajtását.

A kép illusztráció

Fajtái

A lobhullatók a legtöbbször fásszárúak, de legalábbis kétszikűek, és minden esetben évelők. Még a tűlevelűek közt is vannak lomhullatók, pedig ha valamiket, akkor a fenyőket az örökzöld mivoltukről ismerjük. De a vörösfenyő vagy épp a kínai mamutfenyő például lombhullatók. A tölgyek, nyárfák, nyírfák, szilfák és juharok túlnyomó többsége mind elveszti a levélzetét, de például épp a tölgyek közt is előfordulnak az örökzöld fajok.

Nem szabad összekeverni a fásszárú növényeket a fásszárúnak tűnő, fának kinéző, egyébként pedig egyszikű, az evolúciós lépcsőn a fák alatt, és valahol a páfrányok fölött álló pálmákkal vagy jukkákkal. Ezek egyike sem lombhullató.

A szőlőfélék és a hozzájuk hasonló fásszárú kúszónövények általában szintén lombhullatók.

Az eredeti cikket ITT érheti el. 

Kiemelt kép: Pexels