Nem alszik eleget? Észre fogja venni a járásán is

Az MIT és a Sao Paulo-i Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint a járásunkat és a tempónk szabályozásának a módját is befolyásolhatja az alváshiány — olvasható az Orio

A szakemberek szerint azonban ne kezdjünk el aggódni, mert létezik egy egyszerű és hatékony megoldás ennek a problémának a mérséklésére: csak pótolnunk kell az „elveszett" alvási időt, még akkor is, ha hétvégén csak néhány óráról van szó.

Rengeteg bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az alvásunk hossza és minősége összekapcsolódik a mentálisan megterhelő tevékenységekben nyújtott teljesítményünkkel. Ilyenek például egy beszélgetés fenntartása vagy a problémamegoldás. A kutatók korábban azonban nem vizsgálták meg ennyire alaposan, hogy

az alvás vajon hogyan befolyásolja a kognitív szempontból kevésbé megerőltető tevékenységeket, például a járásunkat.

A Scientific Reports tudományos szaklapban publikált, új tanulmányban a tudósok egy sor kísérletet végeztek önkéntesekkel és azt találták, hogy azok, akik alváshiányban szenvedtek, nem tudták túlzottan kontrollálni a lépéseiket a futópad tesztjén. Ez még egyértelműbben jelentkezett azoknál a diákoknál, akik egyáltalán nem aludtak, mert a másnap reggeli vizsgára kellett készülniük, ám a járásuk szabályozásának képessége csökkent.

Tudományosan eddig nem volt világos számunkra, hogy a szinte automatikus tevékenységeket, mint például a járásunkat befolyásolhatja az alváshiány

— mondta Hermano Krebs, a tanulmány társszerzője a ZME Science online tudományos lapnak. — Ebből az is látszik, hogy az alvás kompenzálása fontos stratégia is lehet, például azok számára, akik krónikus alváshiányban szenvednek, mint mondjuk a több műszakban dolgozók, az egészségügyisek és a rendvédelmi szervek munkatársai — írja az Origo.

Az elmúlt évtizedben Krebs és munkatársai az MIT-nél a járásszabályozást és a járás mechanikáját vizsgálták, és stratégiákat próbáltak kidolgozni olyan betegek számára, akik agyvérzésen vagy más, a mobilitásukat korlátozó állapoton estek át.

kimutatták, hogy a séta hozzájárulhat az automatikusabb folyamatokhoz.

A MIT korábban együttműködési megállapodást írt alá a Sao Paulo Egyetemmel. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy finomabb ingerek, mint például a hallási jelzések, szintén befolyásolhatják-e a gyaloglásunkat. Arra kérték az önkénteseket, hogy sétáljanak egy futópadon, miközben váltogatták a metronóm frekvenciáját; a kísérletbe bevont személyek anékül igazították a ritmushoz a járásukat, hogy észrevették volna.

A teljes cikk ITT olvasható.

Borítókép: Flickr