A szakemberek szerint azonban ne kezdjünk el aggódni, mert létezik egy egyszerű és hatékony megoldás ennek a problémának a mérséklésére: csak pótolnunk kell az „elveszett" alvási időt, még akkor is, ha hétvégén csak néhány óráról van szó.
Rengeteg bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az alvásunk hossza és minősége összekapcsolódik a mentálisan megterhelő tevékenységekben nyújtott teljesítményünkkel. Ilyenek például egy beszélgetés fenntartása vagy a problémamegoldás. A kutatók korábban azonban nem vizsgálták meg ennyire alaposan, hogy
az alvás vajon hogyan befolyásolja a kognitív szempontból kevésbé megerőltető tevékenységeket, például a járásunkat.
A Scientific Reports tudományos szaklapban publikált, új tanulmányban a tudósok egy sor kísérletet végeztek önkéntesekkel és azt találták, hogy azok, akik alváshiányban szenvedtek, nem tudták túlzottan kontrollálni a lépéseiket a futópad tesztjén. Ez még egyértelműbben jelentkezett azoknál a diákoknál, akik egyáltalán nem aludtak, mert a másnap reggeli vizsgára kellett készülniük, ám a járásuk szabályozásának képessége csökkent.
Tudományosan eddig nem volt világos számunkra, hogy a szinte automatikus tevékenységeket, mint például a járásunkat befolyásolhatja az alváshiány
— mondta Hermano Krebs, a tanulmány társszerzője a ZME Science online tudományos lapnak. — Ebből az is látszik, hogy az alvás kompenzálása fontos stratégia is lehet, például azok számára, akik krónikus alváshiányban szenvednek, mint mondjuk a több műszakban dolgozók, az egészségügyisek és a rendvédelmi szervek munkatársai — írja az Origo.
Az elmúlt évtizedben Krebs és munkatársai az MIT-nél a járásszabályozást és a járás mechanikáját vizsgálták, és stratégiákat próbáltak kidolgozni olyan betegek számára, akik agyvérzésen vagy más, a mobilitásukat korlátozó állapoton estek át.
kimutatták, hogy a séta hozzájárulhat az automatikusabb folyamatokhoz.
A MIT korábban együttműködési megállapodást írt alá a Sao Paulo Egyetemmel. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy finomabb ingerek, mint például a hallási jelzések, szintén befolyásolhatják-e a gyaloglásunkat. Arra kérték az önkénteseket, hogy sétáljanak egy futópadon, miközben váltogatták a metronóm frekvenciáját; a kísérletbe bevont személyek anékül igazították a ritmushoz a járásukat, hogy észrevették volna.
A teljes cikk ITT olvasható.
Borítókép: Flickr
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Rogán Antal: Abban bízom, sokan fogják használni a Digitális Állampolgárság Programot
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Baj van az ismert nyugtatóval, azonnal felfüggesztik a forgalmazását
Vezércikk - Mintegy 5 másodperc Magyar Péter tűréshatára + videó
Körözi a rendőrség a Házasság első látásra sztárját: kiderült, mit tett
Brüsszelben és Bécsben is felkapták a fejüket: fontos versenyt nyert meg Budapest
Putyin kemény megtorlást ígért, egy új fegyvert már teszteltek is az ukránok ellen
Megszólalt a válogatott focista, akit elfelejtett Marco Rossi
Két magyar gólszerző, mégis nyert a Veszprém a Bajnokok Ligája-meccsen
Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát
Máris megdőlt Mike Tyson rekordja, miután Lennox Lewis korábbi legyőzője 59 évesen ütötte ki ellenfelét
Mutatjuk a férfit, aki VV Fanni meggyilkolásáért ül börtönben – hét év után adott exkluzív videóinterjút