időjárás °C Miklós 2021. December 6.
logo

Álom és valóság. Mire jók az álmok?

Forrás: GYÓGYZÓNA
2021.11.20. 10:03
Álom és valóság. Mire jók az álmok?

Az álmok különleges dolgok. Történések, érzelmek, gondolatok és képek kavalkádja, amelyek önkéntelenül jelennek meg az alvás bizonyos szakaszaiban. Még ma sem tudták a neurológusok, a pszichológusok egyértelműen meghatározni – pláne megmagyarázni –, mi az álom, az álmodás valós oka, célja és annak üzenete, jelentése egy-egy ember életében – olvasható a Gyógyzóna cikkében.

Az álomfejtés talán ezért is képezte a történelem kezdete óta a vallási, filozófiai, pszichológiai érdeklődés tárgyát, nemegyszer csupán téves következtetések, spekulációk alapján. Mert egy biztos: ahogyan az álmodás tényleges fiziológiai okára, úgy az álomfejtés mikéntjére sincs még elfogadható, tényekkel alátámasztott és mindenki esetében működő válasz. 

Az álmokat a tudomány a tudatalattival való kapcsolatfelvételként értelmezi. Az álomfejtést gyakorlók szimbólumrendszert is létrehoztak, melyben a különböző tárgyaknak, élőlényeknek, eseményeknek mögöttes jelentést tulajdonítanak. 

Sokfélék lehetnek

Az álmok különböző természetűek, lehetnek izgalmas, ijesztő, melankolikus, varázslatos, kalandos és akár szexuális jellegűek is. A normál és hétköznapi dolgoktól egészen a bizarr és teljesen szürreális, akár veszélyes történésekig terjednek – írja a Gyógyzóna.

Az álmok alapja a pszichológiai elemzések szerint kapcsolódik az álmodó életéhez, vágyaihoz, terveihez, múltjához, elképzeléseihez, erre építenek az álomfejtők is.   

Olykor az álmok beültethetnek az elmébe valamiféle kreatív gondolatot, ötletet is, ezáltal inspirációt vagy időnként útmutatást adva az álmodónak.

Mikor álmodunk?

Állatokon végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a mély alvástól való megfosztás lerövidítheti az élettartamot. Az alváshiány gyengítheti az immunrendszert, amely megvéd minket a kórokozóktól, fertőzésektől. A Clevelandi Klinika szakértői szerint az alvás mélysége nem állandó, non-REM és REM (gyors szemmozgás)-fázisok követik egymást 90 perces ciklusokat alkotva. 

Az álmok jellemzően az alvás REM-szakaszában jelentkeznek. Ilyenkor az agyi aktivitás magas, ez az alvási állapot hasonlít leginkább az ébrenléthez. 

A szemek alvás közbeni folyamatos mozgása jelzi a REM-alvásfázist, ám álmok más alvási szakaszokban is előfordulhatnak. Ezek az álmok azonban már kevésbé emlékezetesek és sokkal kevésbé élénkek, nem visszaidézhetők – olvasható a Gyógyzóna cikkében.

Az álmok hossza

Álmaink eltérő hosszúságúak. Legtöbbször csak néhány másodpercig tartanak, az alváskutatók szerint a hosszabb álmot is csak 20 és 30 perces szakaszokban éli át az alvó ember. Az amerikai neurológusok alváskutató társasága, az American Sleep Association oldala szerint 

egy ember egy éjszakai alvás alatt 3–5, maximum 7 kisebb szakaszban álmodik, 

az álmokra való emlékezés az alvásra szánt idő előrehaladtával fokozatosan csökken.

Az álmok értelmezése

Kultúrák és idők folyamán az álmok jelentésével kapcsolatban megoszlottak a vélemények. Évszázados hagyományként égett belénk, hogy az álmok rejtett üzenetek, mélyen ülő érzelmeket és vágyakat tárnak fel, melyhez álomfejtő útmutatók is készültek. Más elméletek szerint az álmok a véletlenszerű agyi aktiváció miatt segítenek nekünk a problémamegoldásban, a memóriaképzésben.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Pexels