Árt vagy használ a szauna?

Ellazít, kikapcsol és rengeteg egészségügyi előnye is van, mi az? Tíz ember közül talán csak egy gondolja azt, hogy erre a találós kérdésre a helyes válasz a szauna — olvasható a Gyógyzóna cikkében.

A szauna forró közege, az általa kiváltott izzadás ezeréves módszer a szív és az érrendszer karbantartására, a test és lélek felfrissítésére. Ám a szauna mégsem mindenki számára felel meg.

Mielőtt a szauna jótékony hatásairól szót ejtenénk, érdemes annyit megemlíteni, hogy a szauna fajtái között a felfűtés módja szerint tesznek különbséget. 

Létezik fatüzelésű, elektromos, infravörös és gőzszauna. 

A hagyományos finn szaunák általában száraz hőt használnak, amelynek hőmérséklete 70–100 Celsius-fok, relatív páratartalma általában tíz-húsz 20 százalék között van, míg a török típusú gőzszaunákban magasabb a páratartalom.

A Harvard Orvosi Egyetem egészségügyi magazinja szerint a finn szaunák száraz melege – amely akár 90 Celsius-fokot is elérhet – mélyreható hatással van a szervezetre. A bőr hőmérséklete perceken belül körülbelül 40 Celsius-fok fölé is emelkedhet – olvasható a Gyógyzóna cikkében.

Ekkora forróságban egy átlagember szervezete fél liter izzadságot ürít ki tízperces szaunázás során. 

A pulzusszám is legalább 30 százalékkal megugrik, így a szív percenként csaknem megkétszerezi a pumpált vér mennyiségét. Hasonló pozitív hatásokat vált ki a szív- és érrendszer egészére nézve, mint a testmozgás. A kutatók szerint az extra véráramlás túlnyomó része a bőr alatti ereket frissíti fel.

A szaunázás számos egészségügyi előnnyel járhat, például:

• Csökkentheti az izomfájdalmat, javíthatja az ízületek mozgékonyságát és enyhítheti az ízületi gyulladás fájdalmát is.
• Segíthet megfázás esetén a légutak megnyitásában, a váladék fellazításában is.
• A keringés javulásának köszönhetően fokozódhat az ellazulás, javulhat a közérzet, csökkenhet a stressz.

A szaunahasználat azonban nem helyettesítheti a szív egészségének megőrzése érdekében végzett edzésprogramot, a rendszeres testmozgás előnyeit. A megelőzés legerősebb bástyája az egészséges életmód, ennek csak egyik része a szauna a rendszeres sport és az egészséges táplálkozás mellett.

Fotó: Pixabay

Amikor egyeztetni kell

• A vérnyomásra mindenkinél máshogy hat a szauna, egyeseknél emelkedik, másoknál csökken. A vérnyomás-problémákkal és szívbetegséggel élők szaunázás előtt feltétlen konzultáljanak orvosukkal.
• A megnövekedett hőmérséklet egyes embereknél szédülést és hányingert is okozhat. A kiszáradás veszélye is fokozottabb, erre legyen mindenki állapotának megfelelően tekintettel.
• Kerülni kell a szaunázást annak, aki nemrég esett át sztrókon, TIA-n (tranziens iszkémiás attak) vagy szívinfarktuson, később pedig egyeztetni kell a kérdésről a kezelőorvossal.
• Az aortabillentyű súlyos szűkületében, instabil angina pectorisban, szívritmuszavar és szívelégtelenség esetén is ellenjavallott a finnek találmánya.
• Vérszegénységgel, alacsony vérnyomással, bőrbetegséggel (pl. ekcémával), bőrgyulladással, vesebetegséggel, vérzékenységgel, visszérbetegséggel, ízületi gyulladással vagy sérülés után néhány nappal, például bevérzéssel szintén nem ajánlott a szauna, akinek ilyen problémája van, orvossal való konzultáció nélkül ne használja ezt az eszközt.
• Idős korban körültekintéssel szabad csak a forró kedvtelésnek hódolni, mert ilyenkor a szervezet hőkezelő képessége már nem a régi.
• Cukorbetegségben, Parkinson-kórban és központi idegrendszeri betegségekben is megváltoznak az izzadási képességek.
• Amennyiben bármilyen krónikus vagy akut egészségkárosodással élünk, kérdezzük meg kezelőorvosunkat, mielőtt magunkra csuknánk a szauna ajtaját.

A teljes cikk ITT olvasható.

Borítókép: Illusztráció  (Fotó: Flickr)