A testmozgás és a helyes táplálkozás jó hatásai

A rendszeres testmozgás jótékonyan hat szervezetünkre. Az állóképesség és a teherbírás növelésén túl jó néhány betegség kialakulásának esélyét csökkentheti (pl. magas vérnyomás, elhízás), mindemellett bizonyos állapotok és betegségek terápiájában is fontos tényező. A kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás ugyancsak az egészséges életmód része, amelynek kialakítása során bizonyos szívet és érrendszert védő tényezőkre tudatosan érdemes figyelni – írja a Csupasport.

Forrás: Csupasport.hu2022. 04. 11. 11:13
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A sportolás hozzájárul egészségünk megőrzéséhez, így az ellenálló képesség, a jó közérzet és az állóképesség növeléséhez. Fokozza önbizalmunkat, jó megjelenést kölcsönöz, és nem utolsósorban elégedettségérzéssel, örömmel, illetve a test-lélek felfrissülésével ajándékoz meg minket. Az endorfin nevű hormonnak – és a tudatnak, hogy teljesítettük a kitűzött, reális célt – köszönhető az is, hogy a motivációnk megszületik a testmozgás életünk szerves részévé válásához. A hasi elhízás, a magasabb vérzsírszintek és a magas vérnyomás kialakulásának kockázata is csökkenthető a rendszeres testmozgással, ezek a tényezők hosszú távon növelik a szív- és az érrendszeri megbetegedések kialakulásának esélyét – olvasható a csupasport.hu cikkében.

Habár sporttáplálkozás esetén – a szénhidrát- és a fehérjebevitel mellett – kevesebb szó esik a zsírbevitelről, fontos, hogy figyeljünk az optimális beviteli mennyiségre és minőségre. Ennek megvalósítása érdekében törekedjünk rá, hogy a napi energiaszükséglet 25-30 százaléka legyen fedezve általa. Ezt a mennyiséget többségében telítetlen zsírsavakban gazdag nyersanyagokkal igyekezzünk bejuttatni, hiszen ezek nem tartalmaznak koleszterint.

A telítetlen zsírsavak jellemzően a növényi eredetű nyersanyagokban és termékekben találhatók, de fontos tudni, hogy egyes növényi zsiradékoknak (kókusz-, pálmazsír és kakaóvaj) kimagasló a telítettzsírsav-tartalmuk, ami miatt rendszeres, kizárólagos fogyasztásuk – szív- és érrendszerünk védelme érdekében – nem javasolt.

Telítetlen zsírsavnak számítanak többek között az omega-9, az omega-6 és az omega-3 zsírsav. A normál HDL-szint biztosítása érdekében figyeljünk az omega-3-bevitelre: fogyasszunk minimum kéthetente egyszer zsírosabb tengeri halat (makréla, lazac) vagy busát, szórjunk egy evőkanál chiamagot zabkásánkba, sajt helyett szórjuk meg lenmaggal a pogácsánkat, illetve az avokádót is érdemes az étrendünkbe becsempészni. Normál tápláltsági állapot esetén a napi 30 g sótlan olajosmag-bevitel is javasolt a szívvédő hatása miatt. Általánosságban elmondható még, hogy törekedjünk a zsírszegény nyersanyagok fogyasztására és a zsírszegény ételkészítési módok alkalmazására.

Amennyiben a vérzsír-laborparaméterek (pl. HDL-, LDL-koleszterin vagy trigliceridszint) valamelyike nem megfelelő, úgy étrendünk kialakításához mindenképpen szükséges dietetikus segítségét kérni, aki a táplálkozási napló kiértékelése során személyre szabott javaslatokat tud tenni.

Szívet és érrendszert védő hatásúak a rostok és az antioxidánsok is, ezek megfelelő mennyiségű bevitelét a napi zöldség-, gyümölcs-, olajosmag-fogyasztás mellett a magas rosttartalmú gabonafélék tudják fedezni. Antioxidáns-tartalma miatt 1-1,5 dl jó minőségű vörösbor, illetve pár kocka magas kakaótartalmú étcsokoládé napi fogyasztása is javasolt lehet. Étkezzünk tehát változatosan és színesen, emellett ügyeljünk a megfelelő mennyiségű napi só- és vízbevitelre.

Az olajos magvak magasabb zsírtartalmúak

A sorozat első részében a sporttáplálkozást ismerhettük meg. A szabadidő-sportolók táplálkozása nem tér el jelentősen az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás irányvonalaitól, egyediségét az adott mozgásformához igazított energia- és folyadékbevitel adja. A második részben a szervezet számára szükséges folyadékmennyiség biztosítására hívtuk fel a figyelmet. Minél hosszabb ideig és minél intenzívebben mozgunk ugyanis, annál fontosabb, hogy a megfelelő típusú folyadékpótlás megtörténjen. A harmadik részben a fehérjeszükségletünkkel foglalkoztunk, amelyet állati vagy növényi eredetű fehérjeforrásokból is fedezhetünk. Ajánlott a növényi és az állati fehérjebevitelt 60–40 százalékban, de legalább 50-50 százalékban megosztani. Aztán a negyedik részből kiderült, hogy az olajos magvakat, csokoládédarabokat, karamellt és mogyoróvajat tartalmazó, illetve a csokoládés talpú, csokibevonatos fajták magasabb zsírtartalmúak. Kaphattunk praktikus tanácsot az ötödik részben, hogy a lassú felszívódású szénhidrátokat nagyobb arányban tartalmazó ételeket ne közvetlen az edzés/verseny előtt, hanem az azt megelőző 2,5–3 órában együk.

Az eredeti cikk elérhető a Csupasport oldalán.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.