Más községek is népszavazást követelnek

Az elszakított nyugat-magyarországi térség többi községe is népszavazást akar a hovatartozásáról. Sopron ünnepségén Klebelsberg Kunó belügyminiszter arról beszél: ne azt nézzük, ami nemzetiséget, felekezetet és pártot szétválaszthat, hanem ami magyart magyarral összeköt. Ausztriából magyarokat utasítanak ki, akár a többi utódállamból. Bethlen István miniszterelnök derűlátó a kezdődő magyar–osztrák tárgyalásokat illetően. Thomas Mann budapesti látogatásán Móricz Zsigmondot és Ady Endrét méltatja.

Zentralbild-Archiv Thomas Mann, bürgerlich-humanistischer Schriftsteller von Weltgeltung. geb.: 6.6.1875 in Lübeck gest.: 12.8.1955 Kilchberg (Schweiz) 1929 erhielt er den Nobelpreis. U.B.z: Thomas Mann in seinem Heim in München (1932) 13 661-32 [Scherl Bilderdienst] Fotó: Bundesarchiv Forrás: Wikipédia

A Pannónia Szállóban rendezett banketten is köszöntőt mond a belügyi tárca vezetője. „Tisza István tanítványának vallom magam, aki azt mondotta Károlyi Mihálynak: Maga nem tud forradalmat csinálni, a maga kezén még a forradalom is el fog zülleni! Ez a jóslás beteljesedett. Ezért főként a részeges »hadvezér«, Linder Béla felelős, aki nem akarva katonát látni, szétküldötte azt a hadsereget, amely Gorlice és Limanova hőseit adta nekünk. Hadsereg nélkül álltunk és nem védekezhettünk az ellen, hogy ellenségeink kifosszanak, hogy felboruljon az ország és társadalom rendje. Akkor felmerült a terv, hogy hadsereget kell teremteni, melyet nemzeti szellem hat át. Ezt a tervet valóra váltotta Horthy Miklós. Ennek eredményét látjuk ma gyönyörű, fejlett, fegyelmezett hadseregünkben. Az a férfi, aki ott állott a Novara fedélzetén, vészben és viharban, aki ott állott az otrantói csatában a Szent István fedélzetén, megteremtette, életre hívta a nemzeti hadsereget. Kötelességünk, hogy ezt a férfiút, Magyarország kormányzóját, minden erőnkkel támogassuk.”

Január 13-án már megjelenik a Magyarországban, hogy „Vass József kultuszminiszter a kormány nevében ma törvényjavaslatot nyújtott be a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról”. A szövegben többek között az szerepel: „Sopron szabad királyi város lakossága, amidőn válságos időkben állami hovatartozandósága iránti hajlandósága próbára tétetett, a megtartott népszavazáson nyelvi és faji különbség nélkül az ezeréves magyar államhoz való tántoríthatatlan hűségéről tett tanúbizonyságot.” Az indokolásban pedig úgy fogalmaznak: „A magyar állameszméhez való hűségnek elismerése és ennek ünnepélyes alakban való törvénybe cikkelyezése fokozatosan indokolt jelen esetben, amikor a népszavazás révén az érdekelt lakosság akaratának szabad megnyilvánulása kétségbevonhatatlanul beigazolta azt, hogy a trianoni békeszerződésnek országunk területét megcsonkító rendelkezései igaztalanok.”

A Pesti Hírlap arról ír 12-én, hogy Ausztriából magyarokat utasítanak ki. „Amit megszállás után a románok, a szerbek és a csehek műveltek a megszállt területeken lakó és nekik nem tetsző magyarokkal, ugyanazt teszik most az osztrákok is, akiknek Nyugat-Magyarország egy része osztályrészükül jutott. Egymás után érkeznek a hírek, hogy ezt meg azt kiutasították, akiknek azután gyorsan föl kellett szedni a sátorfájukat. Ezek között az elkergetett magyarok között jegyzők, postamesterek, irodai kisasszonyok stb. akadnak, akiknek útlevelükre azt is rávezetik, hogy visszatérniök tilos.” A magyar propagandával vádolt magyarokat büntetőjogi következményekkel is fenyegetik, ha nem távoznak. „A gyanúba kevert magyaroknál egyre-másra házkutatásokat tartanak és ha bármilyen fegyverfélére akadnak, az illetőt letartóztatják. […] immár meglehetősen nagyra nőtt ama magyarok száma, akiket Bécsújhelyre vittek és akiket ott fogva tartanak, hogy azután szigorúan meg is büntessék őket.”

Közben bár Az Ujság 14-én optimistán azt írja címében, hogy „Létrejött a kereskedelmi megegyezés Magyarország és Ausztria között”, a cikkből kiderül: „a tárgyalások hosszabb ideig fognak tartani, éspedig felváltva Bécsben és Budapesten”. Határátlépési és útlevélkérdésekben van némi eredmény. Mivel Nyugat-Magyarországot Ausztriához csatolták, ám Sopron magyar maradt, „a vonat magyar területről osztrák, aztán megint magyar, aztán megint osztrák területen halad keresztül. E helyeken, ahol megfelelő állomás nincsen, az útlevél- és áruvizsgálatot teljesen mellőzni fogják, illetőleg csak ott eszközlik, ahol a vonat végleg osztrák területre lép.”

Bethlen bízik az Ausztriával való jószomszédság helyreállításában – közli 15-én a 8 Órai Ujság. A miniszterelnöknek a Reichpost számára adott interjúját veszik át, melyben a politikai tárgyalásokról derűlátóan nyilatkozik. „A mai nap eredményével azt hiszem, mindkét oldalon meg lehetünk elégedve. […] Nem szabad azonban lebecsülni azokat az akadályokat, amelyek szemben állnak törekvéseinkkel. A trianoni békeszerződésnek annyi homályos pontja van, hogy azokat mindkét fél a maga javára magyarázhatja, éppen olyan helyeken, amelyeknek a megfelelő magyarázata fontos érdekekbe vág. Azok a gazdasági tárgyalások, amelyeket most folytattunk, kedvező úton vannak és a már eddig elért eredmények kedvező módon egészítik ki azt a politikai képet, amelyet ez a tanácskozás a benne résztvevők mindegyike előtt feltárt. Számítunk arra, hogy sikerül a jószomszédságot helyreállítani.”

Thomas Mann                                                                           Fotó: Bundesarchiv/Wikipédia

A Magyarország 12-én a hazánkba látogató, s barátainál egy gellérthegyi villában lakó Thomas Mann-nal közöl beszélgetést. Az irodalmi Nobel-díjas író – aki a Zeneakadémián tart előadást – éppen a Der Zauberberg, azaz A varázshegy című regényén dolgozik, kijelenti: „a németség, amelyet a háború felszabadított, most fogja elvégezni igazi feladatait”. Úgy vélekedik: a magyar irodalom legjellegzetesebb képviselője Móricz Zsigmond, akinek Sárarany című regényét említi meg. Hozzáteszi: „Hallottam nagy költőjükről, Ady Endréről, aki a forradalom alatt halt meg, sajnos csak néhány versét élvezhettem német fordításban.” A Pesti Hírlapnak is beszél az ugyanaznapi számban Móriczról:„Most olvastam Móricz Zsigmond »Gold im Kot«című regényét, amely Kurt Wolff kiadásában jelent meg és mondhatom, nagy gyönyörűségemre szolgált, hogy e kiváló írójukkal megismerkedhettem.”