A Pesti Hírlap március 29-én Szigorú intézkedések a politikai gyűlések megzavarói ellen címmel ír a belügyminiszter által elrendeltekről. Gróf Klebelsberg Kuno a rendőrhatóságot arra utasítja, hogy határozottan lépjenek föl az utóbbi időkben elharapózó rendbontásokkal szemben. „A politikai népgyűléseknek, úgy a fővárosban, mint vidéken ismételten előfordult sajnálatos megzavarása folytán a belügyminiszter valamennyi másodfokú rendőrhatóságnak utasítást adott ki, amelyben elrendeli, hogy a rendzavaró egyéneket vagy csoportokat, ha a népgyűlés elnökének felszólítására rendbontó magatartásukkal fel nem hagynak, a gyűlés színteréről el kell távolítani, őket elő kell állítani és ellenük az eljárást haladéktalanul folyamatba kell tenni. […] Rendzavarás miatt politikai gyűlés rendőrhatóságilag csak az esetben oszlatható fel, ha nyilvánvaló, hogy a gyűlés a közrend súlyos megzavarása nélkül programszerűleg le nem folytatható.”
Gróf Bethlen István miniszterelnök Hódmezővásárhelyen mond beszédet kampánykörútján. A 8 Órai Ujság beszámolója szerint az Egységes Párt népgyűlésén a város egész polgársága megjelenik. A kormányfő a szabadságjogok helyreállításáról beszél. „Mikor meggyőződtünk arról, hogy az ipari munkásosztály a maga részéről visszatért azokra az alapokra, amelyek lehetővé teszik az együttműködést és együttmunkálkodást a társadalom többi osztályaival, egy percig sem haboztunk tovább, hogy a szabadságnak azt a mértékét állítsuk helyre, amelyben az országban minden polgártársunknak része kell hogy legyen. A szabadságjogok terén elhárítottuk a gyülekezési és egyesülési szabadság útjaiból azon korlátokat, amelyek a munkásosztály gyülekezési jogát korlátozták. A szakszervezeti szabadságjogokat helyreállítottuk, a sajtószabadság ügyét azzal szolgáltuk, hogy megszüntettük a sajtócenzúrát.” A külső nehézségeket, az ellenzék magatartását is szóvá teszi. „Utunkba folyton újabb meg újabb incidensek állottak. Lopva tudtunk dolgozni, magyarán mondva akkor, amikor puccsok és az ellenzéknek olyan akciói, amelyek az országra nézve semmi hasznot nem hoztak, lehetetlenné nem tették.” Bethlen elutasítja az irreális háborús reparációs, vagyis jóvátételi követeléseket. „Kötelességemnek tartom erről a helyről is figyelmeztetni a győző államokat, hogy ez az ország reparációt tovább nem bír el, mi leadtuk ezen ország területének kétharmadrészét, mi többet fizettünk, mint bármely más legyőzött állam. Aki tőlünk reparációt követel, az a maga részéről tudatosan a mi elpusztulásunkon dolgozik, ami a humanitással, az emberi érzéssel össze nem egyeztethető.” A miniszterelnök abban látja az egyetlen megoldást, hogy minden becsületes magyar embernek össze kell fognia. „Én tehát önöktől azt kérem, hogy támogassák azt a politikát, amely bölcs mérséklettel, sem jobbra, sem balra nem ingadozva, semmiféle jelszavaknak föl nem ülve, arra törekszik, hogy a magyarok egységét megteremtse ebben az országban.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!