Magyar kommunisták zavarják meg a párizsi Petőfi-ünnepet

A Sorbonne-on ünnepséget rendeznek Petőfi Sándor születésének századik évfordulójára, amelyet „Fehér terror!” felkiáltással magyar kommunisták próbálnak megzavarni. A hazai sajtóban úgy fogalmaznak: egy vágyunk van: élni akarunk, s az a kérésünk szomszédainkhoz, hagyjanak élni bennünket. Apponyi Albert a szokásos vádaskodások mellett békülékeny hangokat is felfedez a kisantant kommunikációjában. Daruváry Géza külügyminiszter kijelenti: az igazság tiszta fegyverével akarunk küzdeni, az európai közvéleményt egyenesen keressük. Az országban és a kontinensen szokatlanul enyhe, tavaszias idő uralkodik.

Az ember tragédiájának betiltása az erdélyi románokat is felháborította ― adja hírül február 4-én Az Est. A kolozsvári Ujság információjára hivatkozva azt írják: „A kolozsvári Nemzeti Színház százéves születésének évfordulóját akarta megünnepelni, a román hatóság azonban az előadást betiltotta. A betiltás miatt Janovics Jenő, a színház igazgatója panaszos levéllel fordult Costa Foru volt miniszterhez, a romániai újságíró egyesület elnökéhez. Costa Foru az Adevarul január 29-i számában válaszolt Janovics Jenőnek. Válaszában élénken tiltakozik a betiltás tényében megnyilatkozó tirannizmus ellen.” Kijelenti azonban, hogy nem tehet semmit a betiltás ellen. Érdekes módon nem a magyar szerzőt, a száz éve született Madách Imrét nevezi meg a cenzúrázás okaként. „Egyetlen mód az volna, hogy a francia diplomácia segítségét vegyék igénybe, mert tudvalevőleg Az ember tragédiáját többek között azért tiltották be, mert a darabban eléneklik a Marseillaise-t.”

A Ház külpolitikai kérdéseket tárgyal, s a Népszövetségbe való felvételünk részleteiről dönt. A Budapesti Hírlap február elsején arról ír, hogy a parlamentben „a nemzetek szövetségébe való felvételről szóló javaslatot részleteiben is elfogadták. Azután áttértek a Nemzetek Szövetsége egységokmányának módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására.” Miután azonban Benes cseh külügyminiszter közben a magyar–cseh viszonyról is nyilatkozott, Gróf Apponyi Albert és Daruváry Géza reagálnak rá a plenáris ülésen. A lap úgy értékel: „Apponyinak és a külügyminiszternek megfontolt, mindamellett határozott kijelentései igen jó hatást tettek az egész Házra.” Apponyi vitatkozik azokkal, akik ellenzik a belépésünket a nemzetközi szervezetbe, mert hisz a jövőjében. „Akik fölényes mosollyal azt mondják, hogy a háborút úgysem lehet megszüntetni, tehát már ezért sem kell a nemzetek szövetsége, azoknak én azt mondom, hogy ha így van és ilyen szempontból indulunk ki, akkor azt lehet mondani, szüntessük meg a kórházakat, mert a betegségeket nem lehet kiküszöbölni. Szüntessük meg az iskolákat, mivel a tudatlanságot nem lehet kiküszöbölni, szüntessük meg a templomokat, mivel a bűnt nem lehet az emberiségből kiküszöbölni.” A lefegyverzési kötelezettség kapcsán megjegyzi: nálunk keresztülvitték, másutt azonban kezdetleges stádiumban van. Szerinte ami e téren történt, helyesebben szólva nem történt, az az új európai érának valóságos botránya. Rendszeres szabotálása a nemzetek szövetsége alapokmányának az az állapot, hogy a nemzetek egy része le van fegyverezve, a többiek pedig a békeévekhez képet is erősebb fegyverkezést folytatnak.”

Kitér Benes nyilatkozatára. „Nem akarom most ecsetelni azokat a szimptómákat, melyek azt mutatják, hogy „a szomszédos államokban bizonyos támadó szándékok vannak. Az utolsó napokban ugyanis a cseh külügyminiszter fönntartja ugyan az ellenünk irányuló hamis vádakat, konciliáns (békülékeny ― a szerző) hangjával azonban azt a reményt kelti föl, hogy a felhők mégis elvonultak és olyan álláspont kezd érvényesülni, hogy Magyarország jogainak és méltóságának respektálásával nyugalmat kell teremteni. (Gróf Bethlen István miniszterelnök: Úgy van!) A szimptómák arra engednek következtetni, hogy a szomszédos államokban is kezd tért hódítani ez a fölfogás.” Daruváry Géza osztja Apponyi véleményét abban, hogy békülékenyebb atmoszférára lehet kilátás, bár a kisantant sajtójában ismét felbukkantak a különböző alaptalan vádak fegyverkezésről, határincidensekről. „Azt is hallhatjuk, hogy ezeket a dolgokat az európai közvélemény elé akarják vinni. Óhajaink itt teljesen találkoznak. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Az igazság tiszta fegyverzetével akarunk küzdeni. Az európai közvéleményt egyenesen keressük.” Azzal zárja felszólalását: „A mi politikánk teljesen békés, mi nem provokálunk senkit, de másrészt a szerződésekre hivatkozva minden provokációt visszautasítunk.”

Szokatlanul meleg idő van az egész országban. A Magyarország február 4-én így ír erről: „A napok óta tartó fokozatos enyhülés után ma országszerte a normálisnál lényegesen magasabb hőmérséklet köszöntött be. A főváros fölé szinte tavaszias, felhős ég borult és az utcák sarkán hóvirágot és barkát árusítanak a Pest környéki asszonyok. A Meteorológiai Intézet közlése szerint a szokatlanul enyhe időt az okozza, hogy a magas légnyomás északon helyezkedett el. A légnyomási helyzet következtében enyhe nyugati szelek járják át Közép-Európát és a jelek szerint még napokig eltarthat a tavaszi idő, mely elvétve bőséges csapadékot is fog hozni.” A Meteorológiai Intézet jelentése szerint „az évszakhoz képest igen enyhe”. A hőmérő „nyugaton tíz fok fölé emelkedett és ma reggel csak szórványosan süllyedt a fagypont alá. Időjóslat: Az időjárásban lényeges változás nem várható. Budapest ma déli hőmérséklete: + 11, 1 C.”