Nagy figyelem övezi gróf Bethlen István miniszterelnök hódmezővásárhelyi képviselői beszámolóját. A Budapesti Hírlap május 13-án így ír róla: „A miniszterelnököt a város pályaudvarán ünnepiesen fogadták és a városi tanács élén Soós István dr. polgármester, az Egységes Párt nevében pedig Genersich Antal dr. egyetemi tanár üdvözölte.” Bethlen válaszában kifejti: „nemcsak beszámolni jött Hódmezővásárhelyre, hanem bizalmat szeretne önteni a város becsületes magyar közönségébe a jövő iránt, mert az ország mai helyzetében elsősorban hitre, bizalomra és reményre van szükség.” A látványos külsőségekre is kitér a tudósítás: „A fogadás után a miniszterelnök és kísérete hosszú kocsisorban hajtatott a fellobogózott és virágokkal díszített városon át a városházára, ahol Aigner Károly dr. főispán és felesége villásreggelivel várta a vendégeket.”
Az Est emlékeztet arra is, hogy tavaly még másmilyen volt a kormányfő fogadtatása: „Egy esztendővel ezelőtt még saját választókerülete is ridegen fogadta Bethlent. Az idők azóta változtak. A miniszterelnök győztesen tért vissza. A négyesfogatok hosszú sorát lovasbandérium nyitotta meg és a Kossuth térre vezető fő utca mentén az ünneplő közönség sűrű sorokban, orgonabokrétákat lobogtatva éljenzett.” A köszöntő szavakra úgy reagál: „úgyszólván az járt jól ebben az országban az utolsó évek során, aki a nemzet romlásában bízott. […] Ma megváltozott a helyzet, végre egy reménysugarat hoztunk a magyar jövő tekintetében.”
A Fekete Sas Szálló nagytermében az összegyűlt tömeg percekig tartó tapssal fogadja a miniszterelnököt, aki beszédében az utóbbi év kormányzati munkáját a Budapesti Hírlap szerint úgy jellemzi: ő „sem a pesszimizmusnak, sem a túlzott optimizmusnak nem a szószólója, hanem azt hirdeti, hogy a magyar nemzetet egészséges optimizmusnak kell eltöltenie, amikor az újjáépítő munka megindul.” Az Est tudósítása alapján emlékeztet, milyen megpróbáltatásokon ment keresztül a nemzet, amelyeket a trianoni diktátum okozott, azaz: „az ország területének feldarabolása, a nemzet lefegyverzése és a pénzügyi blokád”. Utal rá, hogy igazságtalanul vádolták a kormányt azzal, hogy a pénzügyi és gazdaságpolitikája „volt az oka a folytonos valutasüllyedésnek, mely végeredményben gyökerét képezte a bajoknak.” Lloyd George brit miniszterelnökre hivatkozik, aki a genovai konferencián a jóvátételt „úgy jellemezte, hogy a tehenet le akarják vágni, belőle bifszteket akarnak csinálni és ugyanakkor ezt a tehenet meg is akarják fejni.” Bethlen szerint „a jóvátételi politikának a mentalitása valóban hasonlít annak a rossz gazdának a mentalitásához, aki a tehenet meg akarja fejni, de a takarmányt tőle megvonja, lehetetlenné teszi annak megerősödését, azonban hasznot akar húzni belőle. Mi öt éven keresztül koplalásra voltunk ítélve.” Kifejti: fokozatosan visszatérnek a gazdaság és a szabadságjogok tekintetében is a normális viszonyokhoz. Szót ejt a baloldali emigrációról, ami miatt sokan támadják a kormányt nyugaton, azt állítva, hogy nem engedik őket haza. „Nagy és súlyos teher a nemzetre az a propaganda, amelyet külföldön tartózkodó emigránsok ellenséges indulattal Magyarországgal szemben folytatnak. Nem arról van szó, hogy a Kun Bélák és a Kunfiak vagy a hasonló nevű vezető emigráns urak, sőt csekélyebb nevű emigránsok hazatérhessenek és máról holnapra újból politikai faktorrá avattassanak.” Egyértelművé teszi: pusztán arról van szó, hogy azok, akik a bolsevizmus megszűnése után félelemből megszöktek, de az ország ellen külföldön semmit sem követtek el, „hazatérhessenek azon esetben büntetlenül, ha ezt a bíróság rájuk nézve kimondja”.
A baloldali emigráció azonban továbbra is aktivizálja magát hazája ellen. A 8 Órai Ujság május 15-én „Az emigráció folytatja nemzetellenes tevékenységét” címmel jelentet meg cikket. Azt közlik: „A román udvarlással egyidejűleg fokozott propagandatevékenység észlelhető itt az emigránsok részéről.” A lap úgy tudja, Jászi Oszkár Angliában fejt ki aknamunkát, „aki a román királlyal egy időben Londonba érkezett, Seton Watson házában propagandaelőadást tartott, amelyben Magyarországot, Németországot és Oroszországot Európa három sötét foltjának mondotta. A magyar veszély a régi határok helyreállítására vezethet, amitől azonban pillanatnyilag nem kell tartani.” A baloldali politikus a Magyarországnak adandó hitel ellen agitál. Úgy véli: „Helytelen megoldás lenne az is, ha Magyarországot külföldi kölcsönnel pénzügyileg szanálnák. Jászi ezt szintén elvetette és legközelebbi feladatául Magyarország újabb forradalmasítását jelölte meg.”
Gróf Apponyi Albert tart nagy sikerű előadást Bécsben, amelyben arról beszél, hogy Magyarország a jogtalanságokat joggal, az oktalanságot pedig józansággal akarja kiküszöbölni. A május 9-i Pesti Hírlap szerint az egykori trianoni békedelegáció vezetője vázolja azt a nehéz helyzetet, amibe hazánk a békediktátum révén került. A bajok fő forrásaként jelöli meg, hogy a szomszéd államok a szerződést nem tartják be. „Rámutatott a szerződés kompenzatórikus (itt: erőkiegyenlítő ― a szerző) rendelkezéseire, majd megállapította, hogy Magyarország a lefegyverzést teljesen végrehajtotta, míg a szomszédos győző államok tovább fegyverkeznek és a Népszövetség ezt a kérdést egyenesen szabotálja.” Másik meglátása: „a nemzeti kisebbségek részére adott bizonyos garanciákat, ünnepélyes szerződésszerű kötelezettségeket, amelyek bizonyos jogminimumot jelentenek a kisebbségeknek, a szomszédos államok egyáltalán nem tartják be.” Kijelenti: „sem az oktatásban, sem az agrárium terén nem tartják be a szerződést, s a formális jog ürügyével rendszeres hadjáratot folytatnak a magyar kultúra ellen.”
