Külföldről forradalmasítanák az országot

Bethlen István miniszterelnök Hódmezővásárhelyen kijelenti: eddig az járt jól, aki az ország romlásában bízott, ám mára visszatérnek a normális gazdasági viszonyok. Arról is beszél, hogy nem Kun Béláék jöhetnek haza, csupán azok az aknamunkát nem folytató emigránsok, akiknek a büntetlenségét a bíróság kimondja. Jászi Oszkár Londonban Európa sötét foltjának nevezi Magyarországot, pénzügyi rendbetétele ellen agitál és forradalmasítását tűzi ki célul. Apponyi Albert Bécsben kifejti: a magyar kultúra ellen módszeres hadjáratot folytató szomszédos államok fegyverkezésének kérdését szabotálja a Népszövetség.

Seton Watson (Forrás: bcsa.co.uk)

A baloldali emigráció azonban továbbra is aktivizálja magát hazája ellen. A 8 Órai Ujság május 15-én „Az emigráció folytatja nemzetellenes tevékenységét” címmel jelentet meg cikket. Azt közlik: „A román udvarlással egyidejűleg fokozott propagandatevékenység észlelhető itt az emigránsok részéről.” A lap úgy tudja, Jászi Oszkár Angliában fejt ki aknamunkát, „aki a román királlyal egy időben Londonba érkezett, Seton Watson házában propagandaelőadást tartott, amelyben Magyarországot, Németországot és Oroszországot Európa három sötét foltjának mondotta. A magyar veszély a régi határok helyreállítására vezethet, amitől azonban pillanatnyilag nem kell tartani.” A baloldali politikus a Magyarországnak adandó hitel ellen agitál. Úgy véli: „Helytelen megoldás lenne az is, ha Magyarországot külföldi kölcsönnel pénzügyileg szanálnák. Jászi ezt szintén elvetette és legközelebbi feladatául Magyarország újabb forradalmasítását jelölte meg.” 

Gróf Apponyi Albert tart nagy sikerű előadást Bécsben, amelyben arról beszél, hogy Magyarország a jogtalanságokat joggal, az oktalanságot pedig józansággal akarja kiküszöbölni. A május 9-i Pesti Hírlap szerint az egykori trianoni békedelegáció vezetője vázolja azt a nehéz helyzetet, amibe hazánk a békediktátum révén került. A bajok fő forrásaként jelöli meg, hogy a szomszéd államok a szerződést nem tartják be. „Rámutatott a szerződés kompenzatórikus (itt: erőkiegyenlítő ― a szerző) rendelkezéseire, majd megállapította, hogy Magyarország a lefegyverzést teljesen végrehajtotta, míg a szomszédos győző államok tovább fegyverkeznek és a Népszövetség ezt a kérdést egyenesen szabotálja.” Másik meglátása: „a nemzeti kisebbségek részére adott bizonyos garanciákat, ünnepélyes szerződésszerű kötelezettségeket, amelyek bizonyos jogminimumot jelentenek a kisebbségeknek, a szomszédos államok egyáltalán nem tartják be.” Kijelenti: „sem az oktatásban, sem az agrárium terén nem tartják be a szerződést, s a formális jog ürügyével rendszeres hadjáratot folytatnak a magyar kultúra ellen.”