A New York Times született egészséges nemzetnek tart minket

Elengedi az USA kormánya a háborús követeléseinek kielégítésére szolgáló kétmillió dolláros adósságunkat. Londonban fél óra alatt túljegyzik a Magyarországnak adandó kölcsönt, ami a hazánk iránti bizalom teljes helyreállítását bizonyítja. A magyar kölcsön amerikai jegyzései szintén nagy sikerről tanúskodnak. A Financial Times szerint megrohanták a jegyzés színhelyeit, a Daily Express pedig úgy értékel: Magyarország túljutott a válságon, s Bethlen István az orvos, aki meggyógyította. Herczeg Ferenc arról ír a szarajevói merénylet tizedik évfordulóján: nem érezhetünk semmiféle közösséget azzal a civilizációval, amely minden nap fölesküszik a szabadságra és a demokráciára, leckét ad nekünk a haladásból, de gazdasági létfeltételeinket elpusztítja.

Az Amerikai Egyesült Államok elengedi Magyarország kétmillió dolláros adósságát ― adja hírül a Pesti Napló július 2-án. Közli a lap New York-i tudósítója: „Az Egyesült Államok kormánya elrendelte, hogy az a kétmillió dollár követelés, amely az Egyesült Államoknak Magyarországgal szemben fönnálló háborús követeléseinek kielégítésére szolgálna, elejtessék. Így akarja az Unió kormánya a magyar szanálási kölcsön ügyét előmozdítani.” Mint beszámolnak róla, James Speyer bankár vezetése alatt az amerikai bankok szövetsége kötelezte magát, hogy a magyar kölcsönből hét és fél millió dollárt fog elhelyezni. 

Félóra alatt túljegyezték a magyar kölcsönt Londonban ― írja meg a Pesti Hírlap július 3-án. Lehozzák azt a táviratot, amelyet báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter kapott Londonból a Rothschild bankház vezetőjétől: „Örömmel értesítjük Nagyméltóságodat, hogy a magyar kölcsön londoni részletét felüljegyezték. A jegyzési íveket 11 óra 30 perckor zárták le. Fogadja Nagyméltóságod ennek a nagy sikernek alkalmából szerencsekívánatainkat. Rothschild.” A lap úgy értékel: a távirat azt jelenti, hogy azt a részt, amit Anglia a Magyarországnak nyújtott hitelből magára vállalt, igen rövid idő alatt lényegesen túl is jegyezték. „Az az érdeklődés, amely az angol pénzpiacon a magyar kölcsön iránt megnyilvánult, szinte váratlanul nagy és meglepetésszerű volt, mert az történt, hogy alig harmincöt percig volt aláírásra kibocsátva a magyar kölcsön és máris lejegyezték a rendelkezésre álló összeget.” Politikai körökben úgy vélekednek: „Az a meleg fogadtatás, amelyben a magyar kölcsön Angliában részesült, lehetetlen, hogy ne éreztesse mély hatását egész Európában. Mutatja a londoni siker azt a kétségbevonhatatlan eredményt, hogy Magyarország iránt a bizalom a külföld legirányadóbb nemzeteinél teljesen helyreállott és bizonyítéka annak, hogy Anglia milyen komolysággal akarja kivenni a részét Magyarország újjáépítésének munkájából.” 

A Pesti Napló július 4-én kijelenti: „A kölcsön amerikai jegyzéséről is nagy sikert jelentenek.” Arról írnak, hogy Ausztria más államok által garantált, mérsékeltebb érdeklődést keltő szanálási hitelével szemben „Magyarország kölcsöne szinte személyes jellegű kölcsön és sikere egyedül az ország iránti nagy bizalomnak köszönhető.” Közlik: „Az angol sajtó egyértelműen örömét fejezi ki a magyar kölcsön sikere fölött.” 

Az amerikai média szintén pozitív fejleményekről tudósít. „Az Exchange távirati ügynökség jelentése szerint a magyar kölcsön amerikai jegyzései lényegesen felülmúlták a várakozásokat. A New York Times ezzel kapcsolatban azt írja, hogy Amerika részvétele elismerése a magyar nemzet vele született egészséges voltának.” A Financial Times úgy értékel: „a magyar kölcsön jegyzése végett valósággal megrohanták az illető intézeteket, melyek előtt már kora reggel nagy csoportok álltak fel, nehogy a jegyzésről lemaradjanak. Valószínű, hogy a kölcsönt még a végleges jegyzés előtt prémiummal fogják jegyezni a piacon.” A Daily Express a magyar hitelnek Magyarország gyógyulása címmel külön cikket szentel, amelyben hazánkat lábadozó beteghez hasonlítja, aki már túljutott a válságon és immár táplálékot tud magához venni külföldi kölcsön formájában. Szerintük „az orvos, aki Magyarországot meggyógyította, gróf Bethlen István volt”. 

Július 8-án a 8 Órai Ujság már a végső sikerről számol be. „Ma délelőtt folyamán Teleszky János volt pénzügyminiszter és Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter megjelentek Bethlen István gróf miniszterelnöknél, hogy véglegesen tájékoztassák a kormány elnökét mindazokról a tárgyalásokról, amelyeknek eredménye a kölcsön teljes összegének a külföldi piacokon való plaszírozása volt.” Teleszky és Korányi majdnem két órán keresztül adott számot Teleszky „londoni, párizsi, amszterdami, zürichi és római tárgyalásairól , valamint minden részletre kiterjedő tájékoztatást adott a miniszterelnöknek nemcsak a kölcsönjegyzés módozatairól, hanem a kölcsön közeljövőben történő folyósításáról is.” A 8 Órai Ujság a volt pénzügyminiszter érdemeit méltatja, akinek oroszlánrésze van a sikerben: „Ötven nap alatt végezte el Teleszky János azt a munkát, amelyre az osztrák kormánynak tizennégy hónapra volt szüksége, Londonban, Párizsban, Rómában, Bázelben, Zürichben, Genfben sikerült e rövid idő alatt megszereznie a pénzügyi világ készségét Magyarország talpra állítása iránt.” A lap megírja azt is: Bethlen István Teleszky Jánossal együtt mindezek után jelentést tesz Horthy Miklós kormányzónak Gödöllőn a kölcsöntárgyalásokról a hétvégén. 

Teleszky János. Szőnyi István festménye. Forrás: MNG.hu

A világháborút kiváltó tragikus eseményről, Ferenc Ferdinánd Habsburg főherceg trónörökös és felesége meggyilkolásának tizedik évfordulójáról emlékezik meg írásában Herczeg Ferenc a Pesti Hírlapban június 29-én. Azt írja: „Mi nem érezhetünk semmiféle közösséget azzal a civilizációval, amely minden nap fölesküszik a szabadságra és a demokráciára, de gazdasági létfeltételeink elpusztításával mesterségesen terjeszti nálunk a tüdővészt és a gyermekhalált, amely leckét ad nekünk a haladásból, de amellett tervszerűen koldussá teszi a Felvidéket, elpusztítja az erdélyi kultúrintézeteket és újból mocsárrá változtatja a gazdag Délvidéket.” Az író következtetése: „Abban a civilizációban, amely Szarajevóban kimutatta az igaz ábrázatát, nem hiszünk, tőle ne kérjünk és ne várjunk semmit.”