A New York Times született egészséges nemzetnek tart minket

Elengedi az USA kormánya a háborús követeléseinek kielégítésére szolgáló kétmillió dolláros adósságunkat. Londonban fél óra alatt túljegyzik a Magyarországnak adandó kölcsönt, ami a hazánk iránti bizalom teljes helyreállítását bizonyítja. A magyar kölcsön amerikai jegyzései szintén nagy sikerről tanúskodnak. A Financial Times szerint megrohanták a jegyzés színhelyeit, a Daily Express pedig úgy értékel: Magyarország túljutott a válságon, s Bethlen István az orvos, aki meggyógyította. Herczeg Ferenc arról ír a szarajevói merénylet tizedik évfordulóján: nem érezhetünk semmiféle közösséget azzal a civilizációval, amely minden nap fölesküszik a szabadságra és a demokráciára, leckét ad nekünk a haladásból, de gazdasági létfeltételeinket elpusztítja.

Az amerikai média szintén pozitív fejleményekről tudósít. „Az Exchange távirati ügynökség jelentése szerint a magyar kölcsön amerikai jegyzései lényegesen felülmúlták a várakozásokat. A New York Times ezzel kapcsolatban azt írja, hogy Amerika részvétele elismerése a magyar nemzet vele született egészséges voltának.” A Financial Times úgy értékel: „a magyar kölcsön jegyzése végett valósággal megrohanták az illető intézeteket, melyek előtt már kora reggel nagy csoportok álltak fel, nehogy a jegyzésről lemaradjanak. Valószínű, hogy a kölcsönt még a végleges jegyzés előtt prémiummal fogják jegyezni a piacon.” A Daily Express a magyar hitelnek Magyarország gyógyulása címmel külön cikket szentel, amelyben hazánkat lábadozó beteghez hasonlítja, aki már túljutott a válságon és immár táplálékot tud magához venni külföldi kölcsön formájában. Szerintük „az orvos, aki Magyarországot meggyógyította, gróf Bethlen István volt”. 

Július 8-án a 8 Órai Ujság már a végső sikerről számol be. „Ma délelőtt folyamán Teleszky János volt pénzügyminiszter és Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter megjelentek Bethlen István gróf miniszterelnöknél, hogy véglegesen tájékoztassák a kormány elnökét mindazokról a tárgyalásokról, amelyeknek eredménye a kölcsön teljes összegének a külföldi piacokon való plaszírozása volt.” Teleszky és Korányi majdnem két órán keresztül adott számot Teleszky „londoni, párizsi, amszterdami, zürichi és római tárgyalásairól , valamint minden részletre kiterjedő tájékoztatást adott a miniszterelnöknek nemcsak a kölcsönjegyzés módozatairól, hanem a kölcsön közeljövőben történő folyósításáról is.” A 8 Órai Ujság a volt pénzügyminiszter érdemeit méltatja, akinek oroszlánrésze van a sikerben: „Ötven nap alatt végezte el Teleszky János azt a munkát, amelyre az osztrák kormánynak tizennégy hónapra volt szüksége, Londonban, Párizsban, Rómában, Bázelben, Zürichben, Genfben sikerült e rövid idő alatt megszereznie a pénzügyi világ készségét Magyarország talpra állítása iránt.” A lap megírja azt is: Bethlen István Teleszky Jánossal együtt mindezek után jelentést tesz Horthy Miklós kormányzónak Gödöllőn a kölcsöntárgyalásokról a hétvégén. 

Teleszky János. Szőnyi István festménye. Forrás: MNG.hu

A világháborút kiváltó tragikus eseményről, Ferenc Ferdinánd Habsburg főherceg trónörökös és felesége meggyilkolásának tizedik évfordulójáról emlékezik meg írásában Herczeg Ferenc a Pesti Hírlapban június 29-én. Azt írja: „Mi nem érezhetünk semmiféle közösséget azzal a civilizációval, amely minden nap fölesküszik a szabadságra és a demokráciára, de gazdasági létfeltételeink elpusztításával mesterségesen terjeszti nálunk a tüdővészt és a gyermekhalált, amely leckét ad nekünk a haladásból, de amellett tervszerűen koldussá teszi a Felvidéket, elpusztítja az erdélyi kultúrintézeteket és újból mocsárrá változtatja a gazdag Délvidéket.” Az író következtetése: „Abban a civilizációban, amely Szarajevóban kimutatta az igaz ábrázatát, nem hiszünk, tőle ne kérjünk és ne várjunk semmit.”