Halmai Gábor alkotmányjogász, a valahai SZDSZ holdudvarának prominens alakja az Élet és Irodalom legutóbbi számában azt állította, hogy a rendszerváltás után esély mutatkozott a „polgári” közép-európaiság visszatérésére, ám a 2010 után – az Orbán-kormány hatalomátvételével – ez az esély elszállt, és a közép-európaiság „újra átadta a helyét az immár posztkommunista kelet-európaiságnak.”
Nos, ezért képtelenség szót érteni egymással liberálisoknak és nemzetieknek.
Számomra – és gondolom, ezzel nem vagyok egyedül – a rendszerváltást követő két évtized nem volt más, mint az Antall-kormány négy viharos éve után a posztkommunizmus látványos visszatérése és újbóli hatalomba kerülése, amelyen belül az első Orbán-kormány ugyan négy évre reményt adott, de 2002 után újra a posztkommunizmus vette át a terepet egészen 2010-ig. Röviden: a kommunista után egy posztkommunista rendszer uralta az életünket.
Vagyis: ami Halmai Gábornak és az általa idézett Berend T. Ivánnak a közép-európaiság két évtizedét jelentette, az számomra és a nemzeti-polgári oldal számára nem volt más, mint a Kádár-korszak reinkarnációja.
Mert kérdezem én: mit jelent akkor Halmai számára a közép-európaiság? Vajon a pufajkás Horn Gyulát jelenti? Vagy talán Bársony Andrást, Kovács Lászlót, Lendvai Ildikót, Nagy Sándort, Szekeres Imrét, na és persze Gyurcsány Ferencet, Szilvásy Györgyöt, Puch Lászlót, Draskovics Tibort jelenti a közép-európaiság? Vagy kit jelent a közép-európaiság Halmai és Berend T. számára?
Vagy csak nem a posztkommunizmus jelenti a közép-európaiságot?
Nos, itt vannak a gigantikus szemléleti különbségek. Persze, tudjuk, hogy az SZDSZ koalícióra lépett a posztkommunista MSZP-vel, s úgy látszik, ez már elég volt ahhoz, hogy a posztkommunista mentalitást a zsigereikben hordozó, hatalmukat átmentő kádári elit számukra rögvest „közép-európaivá” vált…
De nem vicces ez egy kissé?
Azt azért Halmai is elismeri, hogy nem segítette a közép-európaiság újraformálódását a tény, hogy a régi rendszer képviselői számára elmaradt a felelősségre vonás (s hozzáteszem: az elitcsere!), sőt, az új rendszer sokuknak a meggazdagodásával járt együtt. Valamint jól látja azt is, hogy 1989–1990-ben az alkotmányozásból teljes egészében kimaradt a népesség, a társadalom, s e részvételhiány is okozta azt, hogy nem alakult ki a kádári alávetettség után a polgári szemléletmód és attitűd.
Csakhogy: elképesztő Halmai azon állítása, hogy a Fidesz 2010 utáni „alkotmányos puccsa” által létrehozott új alaptörvény annak minden következményével együtt visszavetette az országot a kelet-európaiságba, tehát „természetesen” az autokrata kormányzásba, a homofóbiába, az idegengyűlöletbe, a rasszizmusba stb., stb. (Jól ismerjük az unalmassá vált jelzőket…)
Kérdezem én: az nem probléma Halmai számára, hogy az új alaptörvény lényegében véve megtartotta az 1989–1990 táján elvégzett alkotmánymódosításokat? Értve ezalatt főleg azt, hogy akár a kancellári típusú kormányzati rendszer, az államhatalmi ágak egymáshoz való viszonya, az alapjogok rendszere, az önkormányzatiság, a köztársasági elnöki státusz, a közvetlen demokrácia intézményei (beleértve a népszavazást is), a parlamentfeloszlatás lehetőségei stb. nagyjából változatlanok maradtak? Hiszen azt állítja, hogy az alkotmánymódosításra épülő rendszerváltás után két évtizedig fennállt a remény a közép-európaiságra! Ha a 2011-es új alaptörvény a régi alkotmánymódosításra épül továbbra is, akkor alkotmányosság szempontjából ugyan mi akadályozza a közép-európaiság kialakulását? És hogyan is számolta fel az alkotmányos jogállamiságot az Orbán-kormány, ha érvényben hagyta az SZDSZ aktív részvételével megalkotott 1989-es alkotmánymódosítás szinte minden passzusát?
Ja, ha csak úgy nem, hogy az új alaptörvényben van egy preambulum, amely elismeri a kereszténység nemzetmegtartó erejét, és tiszteletben tartja a Szent Koronát?
Akkor jó lenne erről őszintén beszélni, és nem mellébeszélni.
Teljességgel nyilvánvaló, hogy az új alaptörvény minden szempontból lehetőséget ad a közép-európaiság szellemiségének újraépítéséhez, a visegrádi országokkal karöltve.
Borítókép: Halmai Gábor alkotmányjogász (Fotó: YouTube)
