Halmai Gábor sajátos Közép-Európa-képe

Csak nem a posztkommunizmus jelenti a közép-európaiságot?

2021. 12. 29. 12:51
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Halmai Gábor alkotmányjogász, a valahai SZDSZ holdudvarának prominens alakja az Élet és Irodalom legutóbbi számában azt állította, hogy a rendszerváltás után esély mutatkozott a „polgári” közép-európaiság visszatérésére, ám a 2010 után – az Orbán-kormány hatalomátvételével – ez az esély elszállt, és a közép-európaiság „újra átadta a helyét az immár posztkommunista kelet-európaiságnak.”

Nos, ezért képtelenség szót érteni egymással liberálisoknak és nemzetieknek.

Számomra – és gondolom, ezzel nem vagyok egyedül – a rendszerváltást követő két évtized nem volt más, mint az Antall-kormány négy viharos éve után a posztkommunizmus látványos visszatérése és újbóli hatalomba kerülése, amelyen belül az első Orbán-kormány ugyan négy évre reményt adott, de 2002 után újra a posztkommunizmus vette át a terepet egészen 2010-ig. Röviden: a kommunista után egy posztkommunista rendszer uralta az életünket.

Vagyis: ami Halmai Gábornak és az általa idézett Berend T. Ivánnak a közép-európaiság két évtizedét jelentette, az számomra és a nemzeti-polgári oldal számára nem volt más, mint a Kádár-korszak reinkarnációja.

Mert kérdezem én: mit jelent akkor Halmai számára a közép-európaiság? Vajon a pufajkás Horn Gyulát jelenti? Vagy talán Bársony Andrást, Kovács Lászlót, Lendvai Ildikót, Nagy Sándort, Szekeres Imrét, na és persze Gyurcsány Ferencet, Szilvásy Györgyöt, Puch Lászlót, Draskovics Tibort jelenti a közép-európaiság? Vagy kit jelent a közép-európaiság Halmai és Berend T. számára?

Vagy csak nem a posztkommunizmus jelenti a közép-európaiságot?

Nos, itt vannak a gigantikus szemléleti különbségek. Persze, tudjuk, hogy az SZDSZ koalícióra lépett a posztkommunista MSZP-vel, s úgy látszik, ez már elég volt ahhoz, hogy a posztkommunista mentalitást a zsigereikben hordozó, hatalmukat átmentő kádári elit számukra rögvest „közép-európaivá” vált…

De nem vicces ez egy kissé?

Azt azért Halmai is elismeri, hogy nem segítette a közép-európaiság újraformálódását a tény, hogy a régi rendszer képviselői számára elmaradt a felelősségre vonás (s hozzáteszem: az elitcsere!), sőt, az új rendszer sokuknak a meggazdagodásával járt együtt. Valamint jól látja azt is, hogy 1989–1990-ben az alkotmányozásból teljes egészében kimaradt a népesség, a társadalom, s e részvételhiány is okozta azt, hogy nem alakult ki a kádári alávetettség után a polgári szemléletmód és attitűd.

Csakhogy: elképesztő Halmai azon állítása, hogy a Fidesz 2010 utáni „alkotmányos puccsa” által létrehozott új alaptörvény annak minden következményével együtt visszavetette az országot a kelet-európaiságba, tehát „természetesen” az autokrata kormányzásba, a homofóbiába, az idegengyűlöletbe, a rasszizmusba stb., stb. (Jól ismerjük az unalmassá vált jelzőket…)

Kérdezem én: az nem probléma Halmai számára, hogy az új alaptörvény lényegében véve megtartotta az 1989–1990 táján elvégzett alkotmánymódosításokat? Értve ezalatt főleg azt, hogy akár a kancellári típusú kormányzati rendszer, az államhatalmi ágak egymáshoz való viszonya, az alapjogok rendszere, az önkormányzatiság, a köztársasági elnöki státusz, a közvetlen demokrácia intézményei (beleértve a népszavazást is), a parlamentfeloszlatás lehetőségei stb. nagyjából változatlanok maradtak? Hiszen azt állítja, hogy az alkotmánymódosításra épülő rendszerváltás után két évtizedig fennállt a remény a közép-európaiságra! Ha a 2011-es új alaptörvény a régi alkotmánymódosításra épül továbbra is, akkor alkotmányosság szempontjából ugyan mi akadályozza a közép-európaiság kialakulását? És hogyan is számolta fel az alkotmányos jogállamiságot az Orbán-kormány, ha érvényben hagyta az SZDSZ aktív részvételével megalkotott 1989-es alkotmánymódosítás szinte minden passzusát?

Ja, ha csak úgy nem, hogy az új alaptörvényben van egy preambulum, amely elismeri a kereszténység nemzetmegtartó erejét, és tiszteletben tartja a Szent Koronát?

Akkor jó lenne erről őszintén beszélni, és nem mellébeszélni.

Teljességgel nyilvánvaló, hogy az új alaptörvény minden szempontból lehetőséget ad a közép-európaiság szellemiségének újraépítéséhez, a visegrádi országokkal karöltve.

Borítókép: Halmai Gábor alkotmányjogász (Fotó: YouTube)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.