Természetesen nincs arról szó, hogy Klaus Schwab és szervezete a globális elit abszolút irányítója, hiszen nyilvánvaló, hogy több szervezet és több társaság bonyolult hálózatából áll össze a globális elit. Az azonban tény, hogy a Schwab – és persze Soros – mögött álló legfontosabb nagyfiúk láthatóan előretolták Schwabot, hogy a WEF-fel együtt egyfajta faltörő kosként indítsák el, és gyorsítsák fel a New World Order, tehát az új világrend felé irányuló folyamatokat a legkülönbözőbb területeken.
Éppen ezért tudnunk kell, hogy Klaus Schwab vajon milyen nézeteket vall istenigazából, kiből, miből merít, amikor a jövő szép új világát kívánja megtervezni.
Amelyről egyre többet beszél és nyilatkozik, valamint ír, melyek közül a legfontosabb a 2020 tavaszán megjelent könyve, a Covid 19: The Great Reset.
Ezekben összefoglalja, hogy egy negyedik ipari forradalom mentén a kapitalizmust újra kell tervezni, „technodemokrácia” kell. S ami a legfeltűnőbb, hogy az összes globalista szereplő, Bill Clintontól kezdve Tony Blairen át egészen Bill Gatesig és persze Joe Bidenig, állandóan egy azonos szófordulattal élnek: „Build back better!”, azaz építsd vissza jobban!
Ez valami olyasmit jelenthet a nagy újrakezdéssel együtt, hogy a kapitalizmus teljes megújítására van szükség. Rendben, de hogyan? Kiből merít Schwab? Ki a példaképe? Nos, a választ egy tévés interjújában láthatjuk. Ebben Schwab egy könyvespolc előtt beszél, a polc legszélén egy mellszobor látható. Ismert alak. A neve: Lenin. Most mondhatnám: van még kérdés? De hozzáteszem: Schwab és társainak nézetei a szép új világról valóban leninista, egyben marxista gondolatok. Hiszen mit is akarnak a Great Reset kapcsán?
„Nemzetközivé lett” világot: világkormányzást. Megszűnik a magántulajdon, a „tőke” uralma: „nem lesz tulajdonom, mégis boldog leszek.” Mindent megkapok, amire szükségem van. Marx mit írt?„Mindenki képességei szerint, mindenki szükséglete szerint.” Aha.
Hányszor kell még legyőznünk a kommunizmust, Istenem?
Egyébként pedig éppen Marx írta, hogy a világtörténelemben a dolgok kétszer jönnek elő: először mint tragédiák (megéltük), másodszor mint komédiák. Lehet, hogy mi, közép- és kelet-európaiak ezen a komédián rengeteget röhögünk. A baj az, hogy az „ártatlan” nyugatiak várják a tragédiát.