A szabadságunknak több feltétele van, ezek döntő részét az emberi és állampolgári jogok jegyzékeiben felsorolják. De most már rá kell ébrednünk, hogy egyetlen korábbi nemzetközi szabadságjogi egyezmény sem tartalmazza azt a szabadságjogunkat, amiről mára kiderült és kiderül, hogy talán – természetesen az élethez való jogunkon túl – minden másnál a legfontosabb:
ez pedig a szabad készpénzhasználathoz való jogunk.
Természetes, hogy ezt nem tartalmazhatta az ENSZ alapokmánya, illetve az ENSZ által 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, de nem tartalmazhatta az 1966-os Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya sem. De még a 2009-ben hatályba lépett, uniós lisszaboni szerződés sem, amelyik teljes jogú hatályba emelte a szintén emberi jogokkal is foglalkozó Európai Unió Alapjogi Chartáját, amelyet eredetileg 2000-ben fogadtak el, de 2012-ben módosítottak.
Teljesen érthető, hogy a készpénzhez való szabad hozzáférés és használat joga nem szerepelt ezekben a dokumentumokban.
Legelőször is azért nem, mert ez az őrült ötlet, a globális elit „találmánya”, hogy a készpénzt fel kell, hogy váltsa az egész világon a digitális pénz (a CBDC, Central Bank Digital Currency, vagyis a központi banki digitális valuta), még nem volt a láthatáron.
De lehet, hogy pontosabb úgy fogalmaznunk, hogy még nem hozták a Nagyfiúk az elképzelésüket a tudomásunkra, s főleg nem tettek lépéseket ennek irányában.
Főként a 2008–2009-es globális pénzügyi válság után juthattak el arra a következtetésre, hogy a pénzügyi rendszer egésze válságban van, főleg a dollár tartalékvaluta jellegének megroppanása miatt, s ekkortól kezdtek el azon komolyan gondolkodni, hogy milyen rendszerrel lehet felváltani a recsegő-ropogó dollárrendszert.
Az utóbbi években azonban erről már döntöttek a globális pénzügyi elit körei, s ennek megfelelően megadták az első nyilatkozatokat, majd
az utóbbi hónapokban már megtették az első lépéseket is a készpénz megszüntetésének irányába.
Korábban már többször írtam, beszéltem erről, ezért csak távirati stílusban említem meg ezeket, mert közben történt egy további lépés, méghozzá Ausztráliában, ami már nagyon komolyan veendő.
2021-ben Agustín Carstens, a BIS, azaz a svájci, bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjának elnöke jelentette be talán először a legvilágosabban, hogy már megvan a technológiájuk és a szándékuk is ahhoz, hogy az egész világon (!) bevezessék a CBDC-t és ezzel párhuzamosan megszüntessék a készpénzt. Büszkén jelentette be, hogy ezzel az összes ember pénzügyi cselekedeteit nyomon tudják követni, ami a teljes ellenőrzést teszi lehetővé számukra…
Ezek után jött Christine Lagarde-nak, az Európai Központi Bank vezetőjének nyilatkozata arról, hogy két-három éven belül be kell vezetni az unióban is a CBDC-t, de hasonlóképpen fogalmazott Kristalina Georgieva, az IMF elnöke is, s persze a WEF, tehát a Világgazdasági Fórum „nagy tekintélyű” elnöke, Klaus Schwab sem maradhatott ki a sorból, aki júniusban a kínai miniszterelnökkel nagy egyetértésben beszélt a digitális valuta szükségességéről. Természetesen Larry Fink, a világ legnagyobb vagyonkezelőjének, a BlackRocknak a vezetője is kiáll az ügy mellett – talán nem is érdemes folytatni a sort, annyira világos az összehangolt szándék.
Ehhez még annyit, hogy konkrét országok, például Nagy-Britannia, Svédország, Finnország, Norvégia és Izrael öles léptekkel halad a nemes cél, a készpénz megszüntetése felé, de még nem értek el odáig. S ne lepődjünk meg: Zelenszkij Ukrajnája is célul tűzte ki – a BlackRockkal és a WEF-fel együttműködve persze – a CBDC bevezetését!
Ezzel párhuzamosan most jött a hír: az ausztrál kormány és központi bank felgyorsítja a készpénzről digitális pénzre való áttérést. Korábban – nem véletlenül – a BIS-sel és a MasterCarddal kísérleti folyamatokat végeztek el, de jövőre már élesben akarják bevezetni az új rendszert, a szabadság megszüntetését.
Indoklásuk szerint az ausztrál társadalomnak 32-ról 16 százalékra csökkent a készpénzhasználata, csak azt felejtik el közölni, hogy a Covid miatt tértek át az emberek nagy számban a digitális fizetésre – és ez sem volt a véletlen műve, ne legyünk naivak…
Terveik azonban itt nem állnak meg: azt is célul tűzték ki, hogy a kreditkártyák időkorlátosak lesznek, tehát egy időn belül el kell költeni azokat. Ez már döbbenetes: ezzel már valóban elvesznek tőlünk minden szabadságot, nem beszélve arról, hogy ha nem helyes nézeteket vallunk, akkor egyszer csak nem tudunk fizetni kártyával sem, amíg nem kérünk bocsánatot a Nagy Testvértől…
Röviden ennyit, két megjegyzésem lenne a végére.
Az egyik, hogy amit Klaus Schwabék és Rothschildék CBDC néven be akarnak vezetni, már nem a hagyományos értelemben vett csereeszköz lesz emberek között, hanem egy világkormány hatalmi eszköze az emberek felett, tehát már nem pénz lesz, hanem uralmi eszköz.
A másik, hogy észre kell vennünk: az emberi és állampolgári jogok közé sürgősen be kell vennünk a készpénzhasználat jogát, mint szabadságunk legfontosabb alapfeltételét a XXI. században. Legyen emberi alapjog a korlátlan és kötetlen készpénzhasználat!
Dixi!
Borítókép: Illusztráció
