Ami nálunk csúcs, másutt minimumkövetelmény

A MAKÉSZ szerint álszociális megfontolástól vezérelve túlságosan megengedő az épületek energetikai jellemzőinek meghatározása.

A számok magukért beszélnek

De lássuk mindezt számokban kifejezve! Az építhető házak iránt támasztott minimumkövetelmény a C kategóriát jelentő 160 kWh/m²/év energiafelhasználás (ez az, amelyet a lakások 90 százaléka sem képes teljesíteni). A legjobbat jelölő A+ kategória ennek az 50 százaléka, azaz 80 kWh/m²/év. Amelyek még ettől is jobbak, azokat nevezzük aktív, „energia+”, vagy passzívházaknak. Ez utóbbiaknak a 15 kWh/m²/év szint alatti értéket produkálókat szoktuk nevezni. Jellemző – emeli ki a MAKÉSZ alelnöke –, hogy miközben Magyarországon „felállva tapsoljuk” az A+ kategória 80-as szintjét elérő épületeket, addig Svédországban a minimumkövetelmény 90 kWh/m²/év, vagyis nálunk az a csúcs, ami Svédországban kis híján a minimumkövetelmény. A régi rendelettel is épp az volt a baj, hogy túlságosan gyenge értékeket határozott meg, és még ennek betartatásában sem volt következetes. Az lenne a jó, ha az új rendelet szakítana ezzel a pazarló házak építését generáló gyakorlattal, és már most figyelembe vennék a 2020-as előírásokat. Persze, az energiahatékony ház drágább, de hosszú távon ez a többletköltség bőven megtérül az épület használójának.

Tragédia, hogy még az elmúlt öt évben is sok olyan ház épült, amely a minimálisan előírt C kategóriának sem felel meg. Ennek oka, hogy az előírás betartását utólag nem ellenőrizték. Még ma is találhatóak kereskedelmi forgalomban olyan silány minőségű – jóllehet olcsó – nyílászárók, amelyek nem felelnek meg a hőátbocsátási előírásoknak. Ez is az ellenőrzés, illetve szankcionálás hiánya miatt lehetséges.

Hiba a fejekben

A legnagyobb ingatlanforgalmazók tapasztalatai szerint a lakásvásárlók fejében még mindig nem tudatosult kellően, hogy mennyire fontos a megvásárolandó ingatlan energiafelhasználása. Bár a családi házas piacon már van kereslet az energiahatékony házak iránt, a lakáspiacon a vevők még egyáltalán nem foglalkoznak az energiafelhasználással. Emiatt a beruházók sem abban érdekeltek, hogy jó házat építsenek, hanem abban, hogy olcsót. A beruházók akkor fognak jó házakat építeni Magyarországon is, ha ilyenekre lesz kereslet. Kárpáti József egy hasonlattal támasztja mindezt alá: húsz évvel ezelőtt, amikor 32 forint volt egy liter üzemanyag, előszeretettel vásároltunk autókat hatalmas motorokkal. Az áremelések után ezek a kocsik értéküket vesztették. Így fognak járni a ma épülő, de energiafaló épületek is – állítja. Érthetetlen ellentmondás, hogy bár egyre drágább minden energiahordozó, még sincs kellő igény az optimalizált, energiahatékony épületfelújításra. A MAKÉSZ alelnöke szerint éppen ezért lenne jó, ha legalább az építési előírások és azok következetes betartatása ezt a jövőbe mutató célt szolgálná már ma is.