Kárpáti szerint a tervezetben meghatározott építészeti követelmények olyanok, mintha harminc évvel ezelőtti műszaki színvonalra szabták volna őket. Pedig a korszerű építészeti technológiák felhasználásával ma már gond nélkül elérhető akár a passzívházak energiafelhasználási szintje is, de az „alacsony energiafelhasználású” épületek színvonala mindenképp. A gyenge építőipari követelményekkel az állam belekényszeríti a vevőket egy olyan helyzetbe, amin később már nem lehet, vagy nagyon költséges változtatni.
A Nemzeti Energiastratégia három alappilléren áll: az egyik az ellátás biztonságának növelése, a másik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a harmadik a függőség csökkentése – emlékeztet a szakember. A stratégiai célt szolgálná, ha az épületek energiafelhasználását jobban csökkentenénk, a gépészeti felújítások mellett a megújuló energiaforrások arányát pedig növelnénk.
Siralmas összkép
Magyarország teljes energiafelhasználásának 40 százalékát az épületek használják fel. Ez rémisztő arány, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a magyarországi épületek átlag kétszer annyi energiát használnak el, mint a nyugat-európaiak. Ez számokban kifejezve úgy fest, hogy míg az átlagos magyar épület 250 kWh/m2/év energiát használ fel évente, addig a nyugat-európai átlag 120-150-et. Mindez amiatt van, mert épületeink jelenleg túl sok hőt veszítenek a falakon, a nyílászárókon keresztül, korszerűtlenek a gépészeti berendezéseink, és nem vagyunk tudatos energiahasználók, azaz kellően takarékosak.
A Magyarországon lévő 4,2 millió lakás 90 százaléka nem felel meg még a jelenlegi minimumkövetelményeknek sem. Ha teljesíteni akarjuk a Nemzeti Energiastratégia céljait, az elkövetkező 20 év során évente legalább 200 ezer lakásegységet kellene felújítani. A Nemzeti Energiastratégia ugyanis 2020-ig a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékos, 2030-ig 30 százalékos csökkentését határozza meg.
Az lenne a jó, ha az épületfelújítások megfelelő energetikai és gazdaságossági számítások komplex figyelembevételével történnének. Magyarországon azonban sajnos nagyon kevesen gondolkodnak komplex módon – véli Kárpáti, aki szerint sok magánépíttető áll a felújításhoz amatőr módon, ráadásul a beépített anyagok kiválasztásánál is sokkal inkább az árat nézik, mint az ár-érték arányt. Tervezés és optimalizálás nélkül felújított házak, panelépületek általában 20-30 százaléknyi energiamegtakarítást érnek el. A szakértő által tervezett, méretezett, optimalizált felújítással 50-70 százalékos megtakarítás is elérhető, ezen nem volna szabad spórolni. Az új építkezéseknél – megfelelő komplex energetikai tervezéssel – a hagyományos építkezéshez képest 80 százalékkal alacsonyabb energiaköltség is elérhető az épület működtetése során.