Az elképzelhetetlen is bekövetkezhet Európában

Ha az euróövezeti államok kötvényhozamai nem változnak, akár a német gazdaság összeomlásával is számolni lehet.

Nincs fontosabb napirendi pont a világon, mint a gazdasági válságból való kikerülés – szögezte le Győri Enikő, a külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára. A világgazdaság hatalmas kihívás előtt áll, a pénzügyi felügyeleti csomag megvalósítása január 1-jétől a legfontosabb feladata lesz az európai közösségnek. Az euróövezeti kötvények mind ez idáig tabutémának számítottak, az ezekről kibocsátott zöld könyv viszont megtörte a csendet. Hogyan lehet elérni a foglalkoztatás és a gazdaság növekedését a szigorú megszorító politikával, talán ez a legfőbb kérdése a jelenlegi uniós programnak. Legfőbb ideje, hogy az égető gazdasági kérdésekről megkezdjük a vitát, vezette fel a következő előadókat az államtitkár.

A magyar elnökség idején már megkezdődtek a tervezett gazdasági csomagról a tárgyalások, az Európai Bizottság pedig minden segítséget megadott Magyarországnak ebben a munkában. Volt egy hiányzó láncszem: az Európai Unió nem koordinálta megfelelően saját gazdaságpolitikáját, és amikor bekövetkezett a pénzügyi sokk, nem tudtunk megfelelő válaszokat adni – emelte ki az ECOFIN volt elnöke, a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője. Zsarnóci Csaba kifejtette, a tagállamok nem rendelkeznek kellő fiskális mozgástérrel, de az eddig általuk folytatott költekezés sem fenntartható a továbbiakban. Amit Brüsszel mond, az tőlünk sem áll túl messze, az általa megfogalmazott szabályokat tiszteletben kell tartani, fogalmazott egyértelműen.

Súlyos bírsággal sújthatják a tagállamokat

Az Európai Parlament mostanáig nem szólt bele a feladatokba, pedig a hatos jogszabálycsomagot érinthették volna. A szerződés életbe lépése előtt csupán a bizottság és a tanács megállapodásán múltak a komoly gazdasági döntések, a parlament nem játszott szerepet a döntéshozatalban, rögzítette. A szankcionálási folyamat megváltozik a túlzott egyensúlyi eljárás megindításával. A tagállamoknak nemzeti szinten is be kell majd tartani az eddig csak Brüsszelre vonatkoztatott szabályozást. Ha a deficit a meghatározott érték fölé nő, a szankciók életbe léphetnek. A GDP-növekedésnek innentől meg kell haladnia a deficitemelkedést. Brüsszelben mostantól a tanács csak minősített többséggel utasíthatja el a bizottsági ajánlásokat. Ha a GDP 60 százalékát meghaladja majd az államadósság, a tagállamnak azonnal csökkentenie kell azt. Ez eddig nem történt meg. Ha az országok nem tartják be a szabályt, fix kamatozású betéteket kell elhelyezniük a bizottságnál, és bírságot is kaphatnak.

A kormányszintek alatti szektorokban is ki kell majd dolgozni a 3 éves fiskális terveket, ezáltal sokkal átláthatóbb lesz az unió számára az adott állam gazdasági irányvonala. Az Európai Parlament állásfoglalása jóval szigorúbb volt, mint a tanácsé, ez a végső dokumentumban is tükröződik – mondta Zsarnóci Csaba. Úgy vélte, az új gazdasági csomag következetes, képes lesz egy jövőbeli válság megakadályozására.

Az unió nem az Egyesült Államok

Az uniós tagállamok átlagos bruttó államadóssága jelenleg a GDP 90, az Egyesült Államoké nagyjából 120 százalékának közelében jár. Eközben az angolszász előrejelzések szerint az euró napokon belül összeomlik, hangzott a Bruegel kutatójának előadásából. Darvas Zsolt kiemelte: az USA egyes államai számára egyetlen szigorú szabály áll fenn: kiegyensúlyozott gazdasággal kell „beszállnia” a szövetségi büdzsébe. Egyéb tekintetben Washingtonnak semmiféle beleszólása nincs a tagállamok költségvetésébe. Ebből is jól látszik, hogy az uniós mechanizmus alapvetően eltérően működik a tengerentúlitól.

Írországban és Spanyolországban elképesztő „lakásépítési bumm” zajlott le a válság idején, miközben Görögország és Olaszország rendkívül lassan tudta csak csökkenteni rendkívül magas államadósságát. Németország az újraegyesítés után 15 évvel már lassan helyreállította költségvetési egyensúlyát, sajnos erre a legtöbb uniós ország nem volt képes. Miközben az USA-ban dúlt a válság, az elemzők az eurózóna tagállamait dicsérték, nem látták előre a közeledő recessziót. Görögországban a válságot megelőzően 70 milliárdnyi államkötvény lapult a bankokban, nem tűnt veszélyesnek a helyzet. Írországban a GDP 25 százalékát érte el csupán az államadósság. Az elemző szavaiból úgy tűnt: az aktuális pénzügyi helyzetből egyszerűen nem derült ki, hogy ilyen szintű válság közeleg.

Darvas Zsolt kitért a német gazdasági tanács legújabb ötletére, melynek lényege, hogy az egyes tagállamok GDP-jük 60 százalékát elhelyezhetik egy közös adósságkezelő alapban. Az összegből 25 év leforgása alatt teljes mértékben törleszthetnék hiteleiket, mely óriási lehetőséget jelentene. Biztos volt benne, hogy a Monti-kormány lassan kilábal majd a adósságcsapdából, és Olaszországba nem fog teljes mélységében begyűrűzni a válság. Úgy fogalmazott, Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság az a három – alacsonyabb deficittel bíró – európai állam, melyre kisebb hatást gyakorolt a recesszió, az ő számukra könnyebb lesz majd az „újjáépítés”.

El kell tüntetni a rizikót a piacról

Duronelly Péter, a Budapest Alap eszközkezelő vezetője leszögezte: az ingatlanpiac összeomlásával a spanyol állami költségvetés évtizedekre lemondhat a komoly növekedésről. Olaszországról úgy beszélt, mint az állam, mely már az uniós csatlakozást megelőzően is komoly eladósodottsággal küszködött. Itt a legnagyobb probléma az alacsony GDP-emelkedésben keresendő, hangsúlyozta.

Mi történik, ha létrejön egy valutaunió Európa szívében – tette fel a kérdést a szakember. Gyakorlatilag hidegháborús projektről beszélhetnénk. Ahhoz, hogy rizikómentes befektetési hangulatot teremtsünk, nagyon komoly koordinációra lesz szükség.

Magyarországon egy nagyon komoly hitelbuborék durrant ki a válság kezdetén, hasonló történt a deficites országokban, mint Portugália, Görögország vagy Írország. A korábbi alacsony kamatlábak tovább „táplálták a tüzet”. Jelenleg az elképzelhetetlen is megtörténhet: ha például Németország csődbe megy, akkor mindenki csődbe megy, mutatott rá a veszély mértékére Duronelly. Végezetül megjegyezte, amit nem feltételeztünk, bekövetkezett: a görög, a spanyol, a portugál, sőt most a francia kötvények hozamai is elindultak fölfelé. Mi a biztosíték, hogy a német kötvények megmenekülnek?