Nem adtak sok időt az MNB-nek

Nem zárható ki jelentős kamatemelés az MNB Monetáris Tanácsának november végi ülésén – vélekedtek londoni felzárkózó piaci elemzők.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-befektetési elemzőcége, a Capital Economics közgazdászai átfogó előrejelzést állítottak össze a közép-kelet-európai jegybankok várható további kamatpolitikájáról. A ház szakértői közölték, hogy véleményük szerint a következő két hónapban valószínűbb az MNB részéről egy védelmi jellegű kamatemelés, mint ennek elmaradása. A Capital Economics jelenlegi előrejelzése az, hogy az MNB monetáris testülete a következő kamatdöntő ülésen 1,00 százalékpontos emelést hajt végre, de a cég londoni szakértői nem zárnak ki egy 2,00 százalékpontos szigorítást sem erre a hónapra.

Sok múlik a forint árfolyamán

A ház elemzői szerint sok minden függ a forintárfolyam további alakulásától, így a kamatemelés időzítésének előrejelzése bonyolult. Ha az olasz politikai helyzet stabilizálódik, és az ennek nyomán erősödő befektetői kockázatvállalási hajlam erősíti a forintot is, akkor a monetáris tanács valószínűleg nem nyúlna a 6,00 százalékos alapkamathoz a következő ülésen, de jelenleg ez a forgatókönyv „vágyálomnak tűnik”. A Capital Economics szakértői kiemelték, hogy a forint most gyengébb, mint 2008 októberében volt, amikor az MNB egyszerre 3,00 százalékpontos kamatemelést hajtott végre.

A ház a keddi elemzésben felidézi azt is, hogy a 2008-as kamatemelést később gyorsan visszafordította a jegybank a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programjának támogatásával. A Capital Economics londoni elemzői szerint jelenleg ugyan komoly politikai akadályok mutatkoznak az IMF-hez fűződő kapcsolatok újjáépítése előtt, de ezek az akadályok „sem feltétlenül annyira áthághatatlanok, mint ahogy azt több kommentátor véli”.

„Gyűlölnék az MNB-t”

Ugyanerről a kérdésről szintén kedden Londonban összeállított elemzésében Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője úgy vélekedett, hogy a forintgyengülésnek három ellenszere lehetséges. Az egyik a jegybanki kamatemelés, a másik az intervenció a devizakészletek felhasználásával – az MNB-nek 52 milliárd dollárt meghaladó devizatartaléka van, több mint a kétszerese a Lehman összeomlása előtti szintnek –, a harmadik pedig egy új, vagy felújított finanszírozási megállapodás az IMF-fel.

Az RBS vezető londoni elemzője szerint ez utóbbi „pozitív bizalmi sokkot” jelentene a piacon. Timothy Ash szerint az MNB-t „gyűlölnék”, ha most kamatot emelne, mivel – bár a harmadik negyedévi magyar GDP-adatok meglepően jók voltak – a növekedési kilátások továbbra is lanyhák. Az RBS londoni közgazdásza szerint az MNB-t „azért is gyűlölnék”, ha „elszórná” a devizakészleteket a forint védelmében. A bírálók azzal érvelhetnének, hogy a mostani árfolyamgyengeség szélesebb regionális, sőt globális piaci félelmeket tükröz, és a devizapiaci intervenció „csak annyit jelentene, mintha valaki egy közeledő vonat elé állna”.

Ash szerint ebben a helyzetben egy lehetőség marad, a visszatérés az IMF-hez. A piacok egyértelműen értékelnék ezt a lépést, és ezzel elejét lehetne venni a kamatemelésnek is. Az RBS elemzője szerint azonban ez olyan fordulatot jelentene a kormány számára, amelyet „nehezen lehetne eladni” a választóknak, különösen az után, hogy a kormány milyen jelentőséget tulajdonít a független gazdaságpolitikai irányvonalnak.