Nem adtak sok időt az MNB-nek

Nem zárható ki jelentős kamatemelés az MNB Monetáris Tanácsának november végi ülésén – vélekedtek londoni felzárkózó piaci elemzők.

PR
2011. 11. 15. 20:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-befektetési elemzőcége, a Capital Economics közgazdászai átfogó előrejelzést állítottak össze a közép-kelet-európai jegybankok várható további kamatpolitikájáról. A ház szakértői közölték, hogy véleményük szerint a következő két hónapban valószínűbb az MNB részéről egy védelmi jellegű kamatemelés, mint ennek elmaradása. A Capital Economics jelenlegi előrejelzése az, hogy az MNB monetáris testülete a következő kamatdöntő ülésen 1,00 százalékpontos emelést hajt végre, de a cég londoni szakértői nem zárnak ki egy 2,00 százalékpontos szigorítást sem erre a hónapra.

Sok múlik a forint árfolyamán

A ház elemzői szerint sok minden függ a forintárfolyam további alakulásától, így a kamatemelés időzítésének előrejelzése bonyolult. Ha az olasz politikai helyzet stabilizálódik, és az ennek nyomán erősödő befektetői kockázatvállalási hajlam erősíti a forintot is, akkor a monetáris tanács valószínűleg nem nyúlna a 6,00 százalékos alapkamathoz a következő ülésen, de jelenleg ez a forgatókönyv „vágyálomnak tűnik”. A Capital Economics szakértői kiemelték, hogy a forint most gyengébb, mint 2008 októberében volt, amikor az MNB egyszerre 3,00 százalékpontos kamatemelést hajtott végre.

A ház a keddi elemzésben felidézi azt is, hogy a 2008-as kamatemelést később gyorsan visszafordította a jegybank a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programjának támogatásával. A Capital Economics londoni elemzői szerint jelenleg ugyan komoly politikai akadályok mutatkoznak az IMF-hez fűződő kapcsolatok újjáépítése előtt, de ezek az akadályok „sem feltétlenül annyira áthághatatlanok, mint ahogy azt több kommentátor véli”.

„Gyűlölnék az MNB-t”

Ugyanerről a kérdésről szintén kedden Londonban összeállított elemzésében Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője úgy vélekedett, hogy a forintgyengülésnek három ellenszere lehetséges. Az egyik a jegybanki kamatemelés, a másik az intervenció a devizakészletek felhasználásával – az MNB-nek 52 milliárd dollárt meghaladó devizatartaléka van, több mint a kétszerese a Lehman összeomlása előtti szintnek –, a harmadik pedig egy új, vagy felújított finanszírozási megállapodás az IMF-fel.

Az RBS vezető londoni elemzője szerint ez utóbbi „pozitív bizalmi sokkot” jelentene a piacon. Timothy Ash szerint az MNB-t „gyűlölnék”, ha most kamatot emelne, mivel – bár a harmadik negyedévi magyar GDP-adatok meglepően jók voltak – a növekedési kilátások továbbra is lanyhák. Az RBS londoni közgazdásza szerint az MNB-t „azért is gyűlölnék”, ha „elszórná” a devizakészleteket a forint védelmében. A bírálók azzal érvelhetnének, hogy a mostani árfolyamgyengeség szélesebb regionális, sőt globális piaci félelmeket tükröz, és a devizapiaci intervenció „csak annyit jelentene, mintha valaki egy közeledő vonat elé állna”.

Ash szerint ebben a helyzetben egy lehetőség marad, a visszatérés az IMF-hez. A piacok egyértelműen értékelnék ezt a lépést, és ezzel elejét lehetne venni a kamatemelésnek is. Az RBS elemzője szerint azonban ez olyan fordulatot jelentene a kormány számára, amelyet „nehezen lehetne eladni” a választóknak, különösen az után, hogy a kormány milyen jelentőséget tulajdonít a független gazdaságpolitikai irányvonalnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.