„Gastarbeiter” korszakot idéz a hiány

Fokozódó munkaerőgondokkal küszködnek a német kis- és középvállalatok. A szomszédos európai országokból érkező szakemberek felvétele mellett már a termelés ázsiai kihelyezése is megoldást jelenthet számukra.

Miközben a német gazdaság teljesítménye egyre jobban növekszik, a kis- és középvállalatok egyre nehezebben találnak maguknak szakképzett munkaerőt. Az ország súlyos szakemberhiányban szenved: betöltetlen állások várnak mérnökökre, betegápolókra, orvosokra, matematikusokra, informatikusokra, természettudósokra és műszaki szakmunkásokra. A munkaerőhiány nagyságrendje a 60-as évekbeli „Gastarbeiter” korszakot idézi.

A toborzók figyelme ezért egyre inkább a romló gazdasági helyzetben lévő szomszédokra, a magas munkanélküliséggel sújtott Spanyolországra, Olaszországra, Portugáliára és Görögországra irányul. „A jövőben növekvő számban számíthatunk szakképzett munkaerő bevándorlására olyan európai országokból, mint Olaszország vagy Görögország” – véli Barbara Böttcher, a Deutsche Bank AG. elemzője.

A számok magukért beszélnek: Németországban 8,9 százalékos a munkanélküliség a fiatalok körében, míg Olaszországban 27,7 százalék, Spanyolországban pedig 45 százalék. A szakemberek bevándorlása kölcsönösen előnyös lenne, a dolog azonban nem ilyen egyszerű.

A stuttgarti regionális ipari és kereskedelmi kamara felmérése szerint a német kis- és középvállalatoknak mindössze tíz százaléka mutat készséget képzett külföldi szakemberek felvételére. Elsősorban attól tartanak, hogy a bő éveket esetleg követő szűk években is kénytelenek lesznek majd a magas béreket tovább fizetni. Németországban ugyanis szigorú törvények védik a munkavállalókat, s teszik körülményessé elbocsátásukat. A munkaerőhiány problémájára valószínűleg az sem jelentene megoldást, ha a kis- és középvállalatok nagyobb hajlandóságot mutatnának külföldi munkaerő felvételére, mivel – ahogy arra Barbara Böttcher rámutatott – a hiány elsősorban a fiatalok számára kevésbé vonzó térségekben található.

A vállalatok többsége nincs olyan szerencsés helyzetben, mint például a berlini Native Instruments. A dj-k számára szoftveralkalmazásokat és hardver berendezéseket gyártó vállalat 250 alkalmazottjának egynegyede külföldi, a munkavégzés nyelve pedig az angol. „Berlinben jó élni” – mondta Constantin Köhncke, a vállalat szóvivője. „Ez a tény alaposan megkönnyíti számunkra a munkaerő-felvételt.”

Az átlagos német középvállalat azonban a jelenlegi nehézségek ellenére is minden bizonnyal meg fogja tudni találni a számára szükséges képzett munkaerőt – mégpedig Ázsiában. „Saját túlélésük érdekében át fogják telepíteni termelésüket Ázsiába” – mutatott rá Barbara Böttcher.