Így képzeli a jövőt az ÁKK

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2012. évi kibocsátási tervének egyik fő eleme, hogy megvalósuljon a teljes körű piaci finanszírozás – közölte az ÁKK csütörtökön.

Jövőre a tervezett nettó finanszírozási igény várhatóan 674 milliárd forint, ezzel szemben várhatóan 643 milliárd forint lesz a nettó piaci kibocsátás. A nettó kibocsátás 95 százaléka, 613 milliárd forint a forintpiacon valósul meg a tervek szerint.

Devizából az állam nem tervez 2012-ben nettó forrásbevonást, a tervezett 4 milliárd euró értékű piaci devizaforrás-bevonás, illetve a 800 millió euró várható projektfinanszírozó hitelfelvétel a mintegy 4,8 milliárd eurós lejáró devizatartozást refinanszírozza. A teljes bruttó kibocsátás várhatóan 7 százalékkal csökken 2011-hez képest, mintegy 4 589 milliárd forint lesz. Az összes bruttó kibocsátás 69 százaléka forint, 31 százaléka deviza.

„A finanszírozási terv készítésénél azzal számoltak, hogy 2012-ben olyan lesz a befektetői hangulat, mint az idén” – mondta Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese a csütörtöki sajtótájékoztatón. Hozzátette: ha így lesz, akkor ez a finanszírozási terv teljesíthető. „Nem gondoljuk, hogy pánikszerű eladás lesz a piacon, mint ahogy a Moody's lépése után sem következett be” – mondta annak kapcsán, hogy a Standard & Poors szerdán befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta át Magyarországot.

November végén a Moody's hasonló lépése után megugrottak a hozamok, de érdemi külföldi állampapírállomány-csökkenésre nem került sor. A külföldi befektetők tisztában voltak a leminősítés veszélyével, mondta Borbély László András, hiszen mind a három nagy hitelminősítő már hosszabb ideje negatív kilátást csatolt a magyar minősítéshez. A magyar állampapírokat nagy mértékben magasabb kockázatú, magasabb hozamú, fejlődő piaci alapok tartják, ezeket a mostani gyengébb minősítés sem kényszeríti eladásra.

A minősítésből önmagában nem lehet a hozamfelárra következtetni, válaszolta arra a kérdésre, hogy mennyire drágítja a finanszírozást a hitelminősítők lépése. A jövő évi devizakibocsátások ütemezéséről annyit mondott, hogy ahogy hagyományosan is, most is arra törekszenek, hogy ezekre minél nagyobb mértékben az első félévben kerüljön sor. Ez persze a piaci helyzet függvénye, tette hozzá. Kérdésre elmondta, amíg az IMF-fel a tárgyalások folynak, nagyon kicsi az esély az ilyen kibocsátásra.

Az IMF-megállapodással kapcsolatos kérdésre Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a piac stabil, a megállapodásra elsősorban azért van szükség, hogy a növekedéshez egyfajta stabil hátteret biztosítsunk. Nem az összegen van a hangsúly, tette hozzá a megállapodás tervezett vagy szükséges nagyságát firtató kérdésre.

Az ÁKK törekszik arra, hogy fenntartsa és növelje a finanszírozási tartalékot. Jelenleg még az előző IMF–EU-hitelből lehívott, de fel nem használt rendelkezésre álló tartalék meghaladja az egymilliárd eurót, ami jövő év végére – a bankoknak kikölcsönzött összegek visszatörlesztése után – 1,5 milliárd euróra nő, mondta Borbély László András.