A nyár folyamán leállították a távhőszolgáltatók a kapcsolt energiatermelést (távhő és áram) végző gázmotorok jelentős hányadát, és a fűtési szezon megkezdésekor már be sem üzemelték őket. Helyettük jelenleg a régi, korszerűtlen technológiájú gázkazánokkal végzik a távhőrendszerek fűtését, ami hatalmas visszalépés az energiahatékonyság szellemében eddig megtett úton – jelentette ki Fernezelyi Ferenc, a Dalkia távhőszolgáltató cég kereskedelmi igazgatója a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által szervezett településüzemeltetési konferencián. Az energetikai szolgáltató cég kereskedelmi vezetője ennek fő okaként a kát (kötelező áramátvételi rendszer) év eleji megszüntetését jelölte meg.
Bár a kapcsolt energiatermelést végző gázmotorokon alapuló távhőtermelés környezetvédelmi szempontból előnyösebb, mint a régi kazánokkal való hőtermelés, tömeges leállításuk mellett mégis több érv szól. Az egyik, hogy az általuk termelt áramot a kát hiányában csak piaci áron tudnák értékesíteni, azonban a jelenlegi nyomott árszinten ez a bevétel még az üzemeltetést sem fedezné. A másik ok, hogy a gázmotorok jelentős része egyébként is felújításra szorulna, ami csak hitelből volna lehetséges. Hitelhez azonban egy cég, amely olyan ágazatban működik, ahol az állam 2-4,5 százalékban limitálta az elérhető profit nagyságát, gyakorlatilag nem jut. A távhőszolgáltatás tarifáját a Magyar Energiahivatal határozza meg, ezért a bevételeit semelyik szereplő nem tudja növelni. Az eredményeiket kiadáscsökkentéssel sem tudják érdemben javítani, mert az energiahatékonyság növeléséhez szintén hitelre volna szükség. Jelenleg nem ismerünk olyan bankot, amely hajlandó lenne finanszírozni egy 2-4,5 százalék profitrátával működő vállalkozás beruházását – mondotta Fernezelyi Ferenc, ami szerinte a bankok nézőpontjából érthető is. Főként amiatt ódzkodnak a bankok, mert az energiahivatal úgy határozza meg az egyes településeken érvényesíthető szolgáltatási árakat, hogy az árképletet hétpecsétes titokként őrzi, és még a szolgáltatóknak sem árulják el. Így azonban gazdálkodást évekre előre megtervezni lehetetlen, ezért a szolgáltatók a kivárás álláspontjára helyezkedtek – foglalta össze.
A probléma gyökereként megjelölt kát megszüntetésére azért került sor – fejtette ki Toldi Ottó, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese, a Nemzeti Energiastratégia kidolgozását végző osztály vezetője –, mert ezt a magas átvételi árat biztosító rendszert nem a földgázalapú energiatermelés, hanem a megújuló energiatermelés ösztönzésére szánták. Helyette a 2013. év elején lép életbe a megújuló energiatermelést támogató új áramátvételi rendszer, a metár. Szavaiból azonban az derült ki, hogy ez a földgázüzemre állított gázmotorokat nem fogja érinteni, a biogázüzeműeket viszont igen. Az év elején elkészül a távhőfejlesztési cselekvési terv munkaanyaga, amelyet szeretnék, ha az érintett önkormányzati szövetségek is véleményeznének. Az ország energiastratégiája és vidékfejlesztési stratégiája egyaránt abba az irányba mutat, hogy hosszú távon a távhőszolgáltatók biogázforrásra alapozzák energiatermelésüket. Erre minden adottság rendelkezésre áll, hiszen biomassza-potenciál szempontjából Magyarország adottságai a második legjobbak Európában.
