Az évek során mind a kiírók, mind a díjazottak száma folyamatosan nőtt. A kezdetben hét-nyolc pályázati kategória mára 23 főcsoportra emelkedett. A védjegyviselésre jogosult termék minőségét azután – mint megtudtuk – évről évre ellenőrzik független és akkreditált laboratóriumokban, mégpedig az egyik kiíró, a TÜV Rheinland minőség-ellenőrzési rendszere szerint.
Az eddigi díjazottak 70 százaléka vidéki, a többi budapesti székhelyű vállalkozás. Ágazati bontásban ez azt jelenti, hogy az élelmiszeripar 24, az építőipar 14, a kozmetika és háztartási-vegyipar 11, a gépipar 11, a lakás- és irodai berendezések 10, az informatika 10, az ipari berendezések és alkalmazott technológiák szegmense 10 százalékban részesedett a díjból.
Idén két új kategóriában hirdettek pályázatot: a Kárpát-medencéért Nívódíjat olyan természetes személy és vállalkozás kaphatja meg, amely évek óta bizonyítottan kiemelt szerepet vállal a határon túli térségek és az anyaország gazdasági kapcsolatainak erősítésében. A másik újdonság az Életminőséget javító termékek és szolgáltatások nagydíj, amelyet fogyatékosok élethelyzetét javító termék és szolgáltatás kaphat meg. Ezeken kívül idén pályázni lehet a „Gazdaságért”, az „Innovációért” adható, valamint a Klímabarát termék, az Informatikai és Sajtónagyköveti nívódíjak viselésének jogára is.
A kiírók egyike, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke, Gajdos Róbert érdeklődésünkre elmondta, hogy az uniós versenyszabályok miatt nem lehet előnyben részesíteni a magyar termékeket a közbeszerzéseknél, köztük a nagydíjasokat sem. A hazai gyártók előnyben részesítésének Európában mindezek ellenére nagy gyakorlata van, külföldi példák sorát lehet erre felhozni. A nemzeti érdek érvényesítése a közbeszerzési pályázatoknál nem egyszerű, hiszen kizárólag a műszaki specifikációban eshet szó a védjegyről, de ott sem úgy, hogy az nyíltan valamiféle előnyt jelentsen a viselője számára. Az NFÜ rövidesen elnöki tájékoztatót fog kiadni a közbeszerzési pályázatok kiírói számára arról, hogy a pályázatok megfogalmazásakor hogyan járjanak el annak érdekében, hogy a hazai kkv-szektor mégis valamiképpen előnyhöz jusson úgy, hogy ez ne sértse az uniós versenyjog szabályait sem.
