Szerdán az Európai Bizottság azt javasolta, hogy függesszék fel 495 millió euró – mintegy 142 milliárd forint – kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását. Az EB javaslata március 13-án kerül az Európai Unió pénzügyminiszterei tanácsának (ECOFIN) asztalára – ekkor születhet döntés a kohéziós pénzek visszatartásáról.
Miért is van ez?
Az EU honlapja alapján 2006-ban a tanács hozott egy rendeletet a Kohéziós Alappal kapcsolatban, amely kimondja, hogy amennyiben „valamely kedvezményezett tagállamban túlzott költségvetési hiány áll fenn” és „a tanácsi ajánlást az érintett tagállam részéről nem követte eredményes intézkedés”, úgy a támogatási pénzek teljes vagy részleges felfüggesztéséről határozhat a testület, amely a határozatot követő év január 1-jei hatállyal lép életbe.
Magyarországgal szemben gyakorlatilag belépésünk óta folyik túlzottdeficit-eljárás, így várható volt, hogy előbb vagy utóbb, de lépni fog az EU. Az európai adósságválság közepén el is jutottak erre a pontra Brüsszelben, s az EB megtette a maga javaslatát, ugyanis nem látja biztosítottnak, hogy hazánk képes lesz tartani a költségvetési hiánycélt.
Hogyan döntenek?
A lisszaboni szerződés kimondja, hogy amennyiben az EB javaslatáról van szó, úgy minősített többséggel hoznak döntést a miniszterek – továbbá 2014-ig érvényben van a nizzai kettős többségű szavazási rendszer is. Ezek alapján: minősített többség esetén a szavazatok 73,9 százaléka szükséges ahhoz, hogy a javaslatot elfogadja a tanács. A szavazatok súlyozottan vannak elosztva a tagországok lakossága alapján úgy, hogy az a kisebb lélekszámú országoknak kedvez. Így 345 szavazat jöhet össze a 27 pénzügyminisztertől, melyből 255 szavazat szükséges ahhoz, hogy egy javaslatot elfogadjanak.
A legtöbb szavazattal, 29-cel Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia rendelkezik, őket követi Spanyolország és Lengyelország 27-tel. Magyarországnak 12 szavazata van a tanácsban, míg a legkevesebb szavazattal Málta (3) rendelkezik. Ha adott javaslat így át is menne a tanácson, kérés esetén a döntés mögött kell tudniuk a teljes uniós lakosság 62 százalékát is – ellenkező esetben a tanács nem fogadja el a javaslatot.
Hogyan kerülhető el a támogatási pénzek befagyasztása?
Amennyiben a tanács a későbbiekben megállapítja, hogy „az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről”.
Erről beszélt Magas István is. „Ha a magyar kormány rövidesen tételesen és hihetően bemutatja azt, hogyan faragja le azt a mintegy még 180 milliárd forintot, amellyel 2013-ban az államháztartási deficit GDP-arányos hiányát 2,2 százalékra viszi le, akkor jó eséllyel még hozzáférhet az ország a most befagyasztásra ítélt uniós pénzekhez is” – érvelt a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.
