Még elkerülhetjük az EB büntetését

Az Európai Bizottság szerdán hazánk megbüntetésére tett javaslatot. Ám a közel félmillió euró kohéziós támogatás befagyasztását még elkerülheti hazánk.

Károly Gábor
2012. 02. 23. 15:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szerdán az Európai Bizottság azt javasolta, hogy függesszék fel 495 millió euró – mintegy 142 milliárd forint – kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását. Az EB javaslata március 13-án kerül az Európai Unió pénzügyminiszterei tanácsának (ECOFIN) asztalára – ekkor születhet döntés a kohéziós pénzek visszatartásáról.

Miért is van ez?

Az EU honlapja alapján 2006-ban a tanács hozott egy rendeletet a Kohéziós Alappal kapcsolatban, amely kimondja, hogy amennyiben „valamely kedvezményezett tagállamban túlzott költségvetési hiány áll fenn” és „a tanácsi ajánlást az érintett tagállam részéről nem követte eredményes intézkedés”, úgy a támogatási pénzek teljes vagy részleges felfüggesztéséről határozhat a testület, amely a határozatot követő év január 1-jei hatállyal lép életbe.

Magyarországgal szemben gyakorlatilag belépésünk óta folyik túlzottdeficit-eljárás, így várható volt, hogy előbb vagy utóbb, de lépni fog az EU. Az európai adósságválság közepén el is jutottak erre a pontra Brüsszelben, s az EB megtette a maga javaslatát, ugyanis nem látja biztosítottnak, hogy hazánk képes lesz tartani a költségvetési hiánycélt.

Hogyan döntenek?

A lisszaboni szerződés kimondja, hogy amennyiben az EB javaslatáról van szó, úgy minősített többséggel hoznak döntést a miniszterek – továbbá 2014-ig érvényben van a nizzai kettős többségű szavazási rendszer is. Ezek alapján: minősített többség esetén a szavazatok 73,9 százaléka szükséges ahhoz, hogy a javaslatot elfogadja a tanács. A szavazatok súlyozottan vannak elosztva a tagországok lakossága alapján úgy, hogy az a kisebb lélekszámú országoknak kedvez. Így 345 szavazat jöhet össze a 27 pénzügyminisztertől, melyből 255 szavazat szükséges ahhoz, hogy egy javaslatot elfogadjanak.

A legtöbb szavazattal, 29-cel Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia rendelkezik, őket követi Spanyolország és Lengyelország 27-tel. Magyarországnak 12 szavazata van a tanácsban, míg a legkevesebb szavazattal Málta (3) rendelkezik. Ha adott javaslat így át is menne a tanácson, kérés esetén a döntés mögött kell tudniuk a teljes uniós lakosság 62 százalékát is – ellenkező esetben a tanács nem fogadja el a javaslatot.

Hogyan kerülhető el a támogatási pénzek befagyasztása?

Amennyiben a tanács a későbbiekben megállapítja, hogy „az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről”.

Erről beszélt Magas István is. „Ha a magyar kormány rövidesen tételesen és hihetően bemutatja azt, hogyan faragja le azt a mintegy még 180 milliárd forintot, amellyel 2013-ban az államháztartási deficit GDP-arányos hiányát 2,2 százalékra viszi le, akkor jó eséllyel még hozzáférhet az ország a most befagyasztásra ítélt uniós pénzekhez is” – érvelt a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.