Az EKB elnöke, Mario Draghi a szervezet csütörtöki kamatdöntő ülését követően ismertette az egy hónappal korábban bejelentett új kötvényvásárlási program részleteit. Az EKB korábban is vásárolt a bajba jutott euróövezeti államok kötvényeiből a másodlagos piacon, Mario Draghi azonban rendre arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a vásárlások „se nem korlátlan mértékűek, se nem tarthatnak örökké”.
Csütörtökön azonban az EKB elnöke már a vásárlások összegére vonatkozó korlátozás nélküli, elsősorban 1 és 3 év közötti lejáratú papírokra irányuló programot jelentett be. A vásárlások továbbra sem minősülnek majd mennyiségi enyhítésnek, azaz a bankóprés beindításának, hiszen a vásárlásoknak megfelelő likviditást az EKB rendre leszív majd a piacról heti tenderein.
Szárnyal az euró
Az EKB bejelentésére jelentősen erősödött az euró a legfontosabb valutákkal szemben, s az európai tőkepiacok is markáns pluszban zártak. Pénteken is kitartott az európai piacokon a kockázatkedvelő hangulat: az euró a dollárral szemben 11 hetes csúcsra, míg a svájci frankkal szemben január eleje óta nem látott szintre erősödött.
Az euró csütörtök délelőtt óta 1,31 százalékkal erősödött a dollárral szemben. Pénteken kora délután 1,2754 dolláron jegyezték az eurót.
Az euróövezet perifériájához tartozó államok, így Spanyolország és Olaszország kötvényhozamai többhavi mélypontra süllyedtek. Ezzel párhuzamosan – elsősorban az eladói nyomás miatt – a legbiztonságosabbnak ítélt német állampapírok hozamai néhány bázisponttal nőttek.
Hozzájárulhat az európai egyesült államok kialakulásához?
„Kulcsfontosságú esemény volt, s úgy látjuk, kitartó hossz előtt áll az euró és tartósan emelkedhet a kockázatvállalási kedv is” – mondta a Dow Jones üzleti hírügynökségnek a BNP Paribas elemzője. A piaci eufóriával szemben a német lapok többnyire bírálták az EKB döntését, jóllehet egyes kommentárok történelmi jelentőségű, az európai egyesült államok kialakulásához hozzájáruló lépésként értékelték a bank kötvényvásárlási programját.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikke szerint az euróövezetben „megszűnt a határ a monetáris és a fiskális politika között”, ezt pedig nem lehet leplezni „hajánál fogva előrángatott érvekkel, amelyek szerint az EKB mandátumához hozzátartozik az állampapírok felvásárlása”.
Féljünk-e az EKB-től?
A Handelsblatt című üzleti lap szerint a döntés jól mutatja, hogy milyen jelentős hatalommal rendelkezik az EKB. Legalább akkorával, mint az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer, „a demokratikus ellenőrzés viszont a nullával egyenlő”. A válság következtében az „EKB kormányzótanácsa olyan jelentős befolyásra tett szert, hogy egy nemzetállami kormány vagy uniós intézmény sem állhat az útjába”. A kormányzótanács egyszerű többségi döntéssel „legkevesebb fél tucat kormányt tarthat meg a hatalomban vagy dönthet meg bármelyik percben”.
A Die Welt című konzervatív lap szerint az EKB politikája „gigantikus veszélyeket hordoz” magában, és jelenleg „nem is az infláció az igazán nagy probléma, hanem az északról délre irányuló jóléti transzfer, amely teljes mértékben átláthatatlan módon történik és nélkülözi a politikai legitimációt”.
Mario Draghi, a bátor és előrelátó
A baloldali Berliner Zeitung és a Frankfurter Rundschau üdvözölte a döntést. A lapok közös kommentárja szerint „2012. szeptember 6. bekerülhet az európai egyesült államok évkönyveibe”. Ennek az államszervezetnek a kialakulásáig ugyan még „hosszú úton kell végigmenni”, de „Mario Draghi bátorsága és előrelátása nélkül meg lennének számlálva az euró és a közös Európa napjai”.
Igyekezett megnyugtatni honfitársait Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, aki pénteken egy stockholmi beszédben szögezte le: az EKB nem lépett túl hatáskörén. „Az EKB mandátuma egyértelműen a monetáris politikára korlátozódik és az általa hozott döntések ezen a hatáskörön belül vannak” – mondta a pénzügyminiszter. „Ez nem minősül az államadósság monetáris finanszírozásának. Az elfogadhatatlan volna” – tette hozzá.
Elemzők szerint az elkövetkező hetekben további, az eurót erősítő hírek érkezhetnek. A Reuters brit hírügynökség által megkérdezett 20 vezető szakjogász egyhangúlag úgy vélte, a német alkotmánybíróság nem akadályozza meg az európai állandó mentőalap létrehozását. További piaci optimizmust kelthet az Európai Bizottság jövő heti bejelentése, amelyben az euróövezeti bankunióra vonatkozó terveit ismerteti.
---- Merkel örül a feltételeknek ----
Merkel örül a feltételeknek
A német kancellár üdvözli, hogy az EKB feltételekhez köti az államkötvények vásárlását. Angela Merkel pénteken Werner Faymann osztrák kancellárral tartott közös bécsi sajtótájékoztatóján beszélt erről. „Az EKB megmutatta, hogy erős és független intézmény és azt is, hogy a politikai döntéseknek is nagy szerepük van az euró jövőjének biztosításában, illetve a feltételesség is fontos szempont” – mondta a német kancellár.
Werner Faymann osztrák kormányfő kijelentette, az EKB lépését „politikailag pozitívnak tartja”, nézete szerint az segít biztonságossá tenni a befektetők szemében az államkötvényeket.
Merkel megismételte: Németország a reformok végrehajtására bátorítja Görögországot. „Minél előbb, annál jobb” – hangoztatta. Másrészről felidézte, hogy a reformok előrehaladását jelenleg az úgynevezett hitelezői „trojka” – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap – szakértői vizsgálják. Megállapításaiktól függ, hogy az athéni kormány megkaphatja-e a következő hitelrészletét.
Mindkét kancellár a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése mellett foglalt állást. A tranzakciós adó „egy eleme lenne a fegyelem és a rend helyreállításának” – mondta Faymann. A kérdésre, hogy mikor várható egy ilyen döntés, az osztrák politikus azt felelte, az osztrák kormány legkésőbb 2014-ben vár abból bevételt. Angela Merkel úgy fogalmazott: „mindent megteszünk, hogy megvalósítsuk”.
