Az EKB megtette az első lépést az európai egyesült államok felé?

Folytatódott a piaci szereplők kitörő lelkesedése, amit az EKB a kötvényvásárlási program jelentős kiterjesztésére vonatkozó bejelentése váltott ki.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikke szerint az euróövezetben „megszűnt a határ a monetáris és a fiskális politika között”, ezt pedig nem lehet leplezni „hajánál fogva előrángatott érvekkel, amelyek szerint az EKB mandátumához hozzátartozik az állampapírok felvásárlása”.

Féljünk-e az EKB-től?

A Handelsblatt című üzleti lap szerint a döntés jól mutatja, hogy milyen jelentős hatalommal rendelkezik az EKB. Legalább akkorával, mint az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer, „a demokratikus ellenőrzés viszont a nullával egyenlő”. A válság következtében az „EKB kormányzótanácsa olyan jelentős befolyásra tett szert, hogy egy nemzetállami kormány vagy uniós intézmény sem állhat az útjába”. A kormányzótanács egyszerű többségi döntéssel „legkevesebb fél tucat kormányt tarthat meg a hatalomban vagy dönthet meg bármelyik percben”.

A Die Welt című konzervatív lap szerint az EKB politikája „gigantikus veszélyeket hordoz” magában, és jelenleg „nem is az infláció az igazán nagy probléma, hanem az északról délre irányuló jóléti transzfer, amely teljes mértékben átláthatatlan módon történik és nélkülözi a politikai legitimációt”.

Mario Draghi, a bátor és előrelátó

A baloldali Berliner Zeitung és a Frankfurter Rundschau üdvözölte a döntést. A lapok közös kommentárja szerint „2012. szeptember 6. bekerülhet az európai egyesült államok évkönyveibe”. Ennek az államszervezetnek a kialakulásáig ugyan még „hosszú úton kell végigmenni”, de „Mario Draghi bátorsága és előrelátása nélkül meg lennének számlálva az euró és a közös Európa napjai”.

Igyekezett megnyugtatni honfitársait Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, aki pénteken egy stockholmi beszédben szögezte le: az EKB nem lépett túl hatáskörén. „Az EKB mandátuma egyértelműen a monetáris politikára korlátozódik és az általa hozott döntések ezen a hatáskörön belül vannak” – mondta a pénzügyminiszter. „Ez nem minősül az államadósság monetáris finanszírozásának. Az elfogadhatatlan volna” – tette hozzá.

Elemzők szerint az elkövetkező hetekben további, az eurót erősítő hírek érkezhetnek. A Reuters brit hírügynökség által megkérdezett 20 vezető szakjogász egyhangúlag úgy vélte, a német alkotmánybíróság nem akadályozza meg az európai állandó mentőalap létrehozását. További piaci optimizmust kelthet az Európai Bizottság jövő heti bejelentése, amelyben az euróövezeti bankunióra vonatkozó terveit ismerteti.

---- Merkel örül a feltételeknek ----

Merkel örül a feltételeknek

A német kancellár üdvözli, hogy az EKB feltételekhez köti az államkötvények vásárlását. Angela Merkel pénteken Werner Faymann osztrák kancellárral tartott közös bécsi sajtótájékoztatóján beszélt erről. „Az EKB megmutatta, hogy erős és független intézmény és azt is, hogy a politikai döntéseknek is nagy szerepük van az euró jövőjének biztosításában, illetve a feltételesség is fontos szempont” – mondta a német kancellár.

Werner Faymann osztrák kormányfő kijelentette, az EKB lépését „politikailag pozitívnak tartja”, nézete szerint az segít biztonságossá tenni a befektetők szemében az államkötvényeket.

Merkel megismételte: Németország a reformok végrehajtására bátorítja Görögországot. „Minél előbb, annál jobb” – hangoztatta. Másrészről felidézte, hogy a reformok előrehaladását jelenleg az úgynevezett hitelezői „trojka” – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap – szakértői vizsgálják. Megállapításaiktól függ, hogy az athéni kormány megkaphatja-e a következő hitelrészletét.

Mindkét kancellár a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése mellett foglalt állást. A tranzakciós adó „egy eleme lenne a fegyelem és a rend helyreállításának” – mondta Faymann. A kérdésre, hogy mikor várható egy ilyen döntés, az osztrák politikus azt felelte, az osztrák kormány legkésőbb 2014-ben vár abból bevételt. Angela Merkel úgy fogalmazott: „mindent megteszünk, hogy megvalósítsuk”.