Jobbágy szerint ezek a tényezők nem hoztak érdemi újdonságot az elmúlt egy hónap folyamán, és a piaci árfolyamokba lényegében beépült a kamatcsökkentés. Hangsúlyozta: a döntés nem okozott meglepetést, annak ellenére sem, hogy az elmúlt napokban mind a külső környezet, mind az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatos kommunikáció gyengítette a forintot és az állampapírpiacot.
Az Equilor vezető elemzője szerint a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát a jegybank. A döntésnél vélhetően kisebb súllyal esett latba a kedvezőtlenebb folyamatokat tartalmazó inflációs jelentés, inkább a kockázati megítélés javulása játszhatta a főszerepet – áll a cég közleményében.
Mi lesz a forintárfolyammal?
Kuti Ákos szerint a héttagú grémium az év hátralévő részében a globális piaci hangulattól, hazánk EU/IMF-hiteltárgyalásától és az inflációs folyamatoktól függően további monetáris enyhítésről dönthet majd.
„Az augusztusi/szeptemberi kamatvágást követően csak mérsékelt gyengülést érzékeltünk az EUR/HUF-kurzusban, a kereskedési sáv a korábbi 270-275-höz képest átkerült a 280-285-ös zónába. A mostani kamatdöntést követően azt várjuk, hogy a forint teszteli a 286-288-as sávot az euróval szemben, azonban tartós forintgyengülésre továbbra sem számítunk” – áll az Equilor közleményében.
Londonból jelentik
Londoni elemzői vélemények szerint a keddi kamatcsökkentés után már korlátozottabb a Magyar Nemzeti Bank további monetáris enyhítési mozgástere. William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző ház, a Capital Economics európai felzárkózó piacokra szakosodott közgazdásza a keddi MNB-kamatdöntést kommentálva közölte: a cég nem zár ki „még egy vagy két” további kamatcsökkentést a következő hónapokra, de azt kétli, hogy az MNB-alapkamat a piac által jelenleg árazott 5,25 százalékig csökkenne jövőre.
