A monetáris tanács tagjai úgy fogalmaztak, hogy további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az elkövetkező hónapokban beérkező adatok alátámasztják a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósságát és megerősítik, hogy a középtávú inflációs kilátások összhangban állnak a 3 százalékos céllal. A monetáris tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, az inflációs célt 2014-ben, az inflációt érintő átmeneti sokkok hatásainak kifutása után elérhetőnek tartja. A tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően 0,25 százalékponttal, 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi ülésén.
Simor: Szűk többség volt a csökkentés mellett
A monetáris tanács előtt a 6,5 százalékos alapkamat tartására, valamint 0,25 százalékos csökkentésére vonatkozó javaslat volt, a szűk többség a csökkentésre szavazott, így az alapkamat 6,25 százalékra módosult – mondta Simor András, az MNB elnöke sajtótájékoztatón.
A „szűk többség” arra utalhat, hogy a tanács ismét 4:3 arányban szavazott a kamatcsökkentésről, akárcsak az elmúlt két alkalommal. Simor András elmondta, hogy az infláció tartósan a cél fölött maradhat. A legutóbbi inflációs jelentés óta kiderült, hogy a pénzromlás szeptemberben 6,6 százalékra gyorsult – jelezte. Az MNB prognózisa szerint az idén 5,8 százalékkal, jövőre 5,0 százalékkal nőnek a fogyasztói árak.
Elemzők: nem volt meglepetés a kamatvágás
A Reuters brit hírügynökség által megkérdezett banki elemzők túlnyomó többsége is kamatvágást várt. A befektetők részben a piaci folyamatok elmúlt hónapban tapasztalt viszonylag kedvező alakulása, részben pedig a monetáris tanács előző két hónapban követett stratégiája miatt számított most is kamatcsökkentésre – értékelt Jobbágy Sándor, a CIB Bank szenior elemzője. Kifejtette: a monetáris tanács tagjainak többsége az augusztusi és szeptemberi 25 bázispontos csökkentést elsősorban a gazdasági növekedés, illetve a belső kereslet gyengeségével, valamint a hitelezés támogatásának szükségességével indokolta. Emellett a kamatcsökkentésre szavazó tanácstagok érvelése a kedvező piaci folyamatokra, így a magyar eszközöktől elvárt kockázati felár csökkenésére épült, valamint arra, hogy a céltól hosszabb távon is eltérő infláció elsősorban egyszeri, a monetáris politika hatáskörén kívül eső tényezők miatt áll fenn.
Jobbágy szerint ezek a tényezők nem hoztak érdemi újdonságot az elmúlt egy hónap folyamán, és a piaci árfolyamokba lényegében beépült a kamatcsökkentés. Hangsúlyozta: a döntés nem okozott meglepetést, annak ellenére sem, hogy az elmúlt napokban mind a külső környezet, mind az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatos kommunikáció gyengítette a forintot és az állampapírpiacot.
Az Equilor vezető elemzője szerint a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát a jegybank. A döntésnél vélhetően kisebb súllyal esett latba a kedvezőtlenebb folyamatokat tartalmazó inflációs jelentés, inkább a kockázati megítélés javulása játszhatta a főszerepet – áll a cég közleményében.
Mi lesz a forintárfolyammal?
Kuti Ákos szerint a héttagú grémium az év hátralévő részében a globális piaci hangulattól, hazánk EU/IMF-hiteltárgyalásától és az inflációs folyamatoktól függően további monetáris enyhítésről dönthet majd.
„Az augusztusi/szeptemberi kamatvágást követően csak mérsékelt gyengülést érzékeltünk az EUR/HUF-kurzusban, a kereskedési sáv a korábbi 270-275-höz képest átkerült a 280-285-ös zónába. A mostani kamatdöntést követően azt várjuk, hogy a forint teszteli a 286-288-as sávot az euróval szemben, azonban tartós forintgyengülésre továbbra sem számítunk” – áll az Equilor közleményében.
Londonból jelentik
Londoni elemzői vélemények szerint a keddi kamatcsökkentés után már korlátozottabb a Magyar Nemzeti Bank további monetáris enyhítési mozgástere. William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző ház, a Capital Economics európai felzárkózó piacokra szakosodott közgazdásza a keddi MNB-kamatdöntést kommentálva közölte: a cég nem zár ki „még egy vagy két” további kamatcsökkentést a következő hónapokra, de azt kétli, hogy az MNB-alapkamat a piac által jelenleg árazott 5,25 százalékig csökkenne jövőre.
Jackson úgy vélekedett, hogy ha nincs érdemi előrehaladás az IMF/EU-megállapodás ügyében, akkor egyre nehezebb lesz fenntartani a monetáris tanács külső tagjainak enyhítésre hajló alapállását.
