Egy hónap alatt jelentősen emelkedett az üzemanyagok és a dohányáruk ára, míg árcsökkenés volt a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások körében. Az infláció 2008 augusztusa óta (6,5 százalék) nem volt ilyen magas, a mostaninál magasabb 2008 júliusában (6,7 százalék) volt. Londoni elemzők 6,1–6,6 százalékos inflációt vártak.
Fogyasztói árindex vs. maginfláció
Az idén az első kilenc átlagosan 5,8 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A maginfláció az augusztusi 5,1 százalékról 5,3 százalékra gyorsult éves összevetésben, míg a szezonálisan kiigazított havi mértéke az előző hónappal azonos mértékben, 0,3 százalékkal nőtt.
A fogyasztói árindex és a maginfláció közötti, éves szinten 1,3 százalékpontos különbség azzal magyarázható, hogy a nyers élelmiszerek (zöldség-gyümölcs), a járműüzemanyagok és a hatósági áras szolgáltatások (háztartási energia) nincsenek benne a maginflációs számításban – mondta Minary Borbála, a KSH főosztályvezetője a távirati iroda kérdésére. Egy évvel ezelőtt a 12 havi maginfláció 3 százalék volt.
A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi áremelkedés 6,6 százalék volt, az előző hónaphoz képest 0,3 százalék volt. Az egyhavi 0,4 százalékos inflációs adat főbb összetevői: az élelmiszereknél 0,6 százalékos áremelkedést regisztrált a KSH, a liszt ára 9,4, a sertéshúsé 3,5, a baromfihúsé 2,5, a tojásé 2,3 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor az idényáras élelmiszereknél (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 0,6 százalékkal csökkentek az árak.
Ruházat, élelmiszer, szeszes italok
A ruházati cikkek havi 1,4 százalékos áremelkedése mögött a szezonváltás áll. A járműüzemanyagok ára egy hónap alatt 2,8 százalékkal nőtt, a háztartási energia ára ugyanakkor 0,5 százalékkal csökkent, a tartós fogyasztási cikkeknél is 0,2 százalékos csökkenést mért a KSH. A múlt év szeptemberéhez viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,5 százalékkal emelkedtek. Néhány termék ára jelentősen nőtt: a tojásé (33,8 százalék), a sertészsiradéké (24,3), az idényáras élelmiszereké (22,2), a csokoládé, kakaóé (17,1) és a sertéshúsé (13 százalék).
A szeszes italok, dohányáruk ára is az átlagnál gyorsabban, 15,6 százalékkal nőtt. Hasonló mértékű, 15,7 százalékos drágulás következett be a járműüzemanyagoknál is 12 hónap alatt. A háztartási energia ára 5,6 százalékkal emelkedett egy év alatt. A szolgáltatásoknál 4,5 százalékos 12 havi áremelkedést mért a KSH, a ruházkodási cikkeknél pedig 2,5 százalékost. A tartós fogyasztási cikkek ára egy év alatt átlagosan egy százalékkal csökkent.
Nőttek a mezőgazdasági termelői árak
Augusztusban a növényi termékek ára 22,1 százalékkal, az állatoké és állati termékeké 10,4 százalékkal nőtt, összességében a mezőgazdasági termelői árak 18,1 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest – jelentette csütörtökön a KSH.
A növényi termékek tizenkét havi áremelkedése júliusban még 5,3 százalékos volt. Az aratás sem tudta mérsékelni a gabonaárak rohamos emelkedését, amelyek átlagosan 24,2 százalékkal nőttek, lényegesen gyorsabban az egy honnappal korábbi 1 százalékos drágulásnál. A mezőgazdasági termelői árak a január-augusztusi időszakban összességében 8,1 százalékkal emelkedtek a múlt év azonos időszakához viszonyítva.
