A bécsi kezdeményezés hatásai
Más szakértők ugyanakkor derűlátóbban ítélik meg az európai felzárkózó térség bankrendszereinek kilátásait. Bas B. Bakker, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai ügyosztálya felzárkózó európai piacokért felelős részlegének igazgatója – aki nemrégiben Londonban, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) székhelyén ismertette a 2008–2009-es pénzügyi válság térségi kezeléséről összeállított, új IMF-tanulmányt – az MTI kérdésére, hogy a második bécsi kezdeményezés mennyire tekinthető sikeresnek a térségi bankrendszerekben zajló tulajdonosi finanszírozásleépítési folyamat visszaszorításában –, azt mondta: bár a jelenleg érvényben lévő bécsi kezdeményezés inkább elővigyázatossági jellegű, kezdete óta azonban a térségi negatív mérlegalkalmazkodási folyamat jelentősen lassult.
Az eredeti bécsi kezdeményezés alapján – amelynek kidolgozásában az EBRD és az IMF kulcsszerepet játszott – a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi csődjét követő globális piaci pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak közép- és kelet-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására.
Az EBRD ez év elején Londonban bejelentette, hogy elindult a „Bécs 2.0” kezdeményezés, vagyis egy új koordinációs folyamat, amely ezúttal az euróövezeti adósságválság negatív pénzügyi hatásaitól hivatott megvédeni a felzárkózó Európa bankrendszereit.
