Németh Szilárd, a január 1-jétől hatályos tízszázalékos díjcsökkentést ellenőrző fideszes munkacsoport vezetője a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta, azt javasolta a kormánynak, hogy a víz-, a csatorna-, illetve a szemétszállítás területén kívül a kéményseprési szolgáltatások díjainak felülvizsgálata is kerüljön be abba a körbe, ahol a kabinet a rezsicsökkentés kiterjesztésének lehetőségét vizsgálja. A csepeli polgármester szerint az idén egy átlagos családi kasszában negyvenezer forinttal több marad az első lépésben végrehajtott villamosenergia-, gáz- és távhőárcsökkentésnek köszönhetően. Németh arról is beszélt, hogy ha egy külföldi tulajdonú közszolgáltató cégnek a rezsicsökkentés után nem éri meg Magyarországon működni, akkor nem fogják telesírni a zsebkendőjüket. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kormánynak nem az a célja, hogy portfólióváltást kényszerítsen ki a külföldi tulajdonú szolgáltatóknál, de ez egy kellemes hozadéka is lehet a dolognak. Az interjúból az is kiderül, az E.ON után más cégekkel is tárgyalások kezdődhetnek arról, hogy magyar közösségi tulajdonba kerüljenek vissza.
– Hány háztartást érintenek a kormányzati intézkedések, és milyen összeg maradhat átlagosan egy család kasszájában?
– Négymillió háztartás terhein könnyít a jelenlegi rezsicsökkentés. A csepeli számítások alapján, amely során több kategóriát – például nagycsalád távfűtéssel, általános család nem távfűtéssel, egyedülálló nyugdíjas – vettünk figyelembe, 38 és 52 ezer forintos évenkénti megtakarítás várható. Vagyis egy átlagos háztartásban – ahol eddig a bevételek harminc-ötven százalékát tette ki a rezsiköltség – ebben az évben körülbelül negyvenezer forinttal marad majd több a mostani intézkedéseknek köszönhetően. Azt gondolom, hogy ez óriási segítséget jelent a családoknak.
– Már hatályos az a miniszteri rendelet, amely a gázszolgáltatókhoz hasonlóan az áramszolgáltatókat is arra kötelezi, hogy új számlákat állítsanak ki azoknak az átalánydíjas fogyasztóknak, akiknek már előre kiküldték az árcsökkentést nem tartalmazó csekkeket. Mit tegyen az, aki mégsem kap időben új számlát, vagy nem jelenik meg rajta a díjcsökkentés?
– Ha a szolgáltatók az embereket valódi partnereknek fogják tekinteni, akkor nem lehet probléma, ha mégis előfordulna ilyen eset, akkor arra kérem az érintetteket, hogy ezt mindenképpen jelezzék a cégeknek, és nekünk is. Mi pedig nagy tisztelettel arra kérjük a szolgáltatókat, hogy jól látható helyen, és egyértelműen követhető módon tüntessék fel az általuk kibocsátott számlákon a tízszázalékos csökkentést. Amennyiben ez nem történik meg, akkor olyan jogszabályi változásokat fogok kezdeményezni, amelyek kötelezik erre a szolgáltatókat. Ezért az ő részükről is szerencsésebb lenne elébe menni ennek a kérdésnek. Természetesen nem a szolgáltatók ellen vagyunk, hanem a családok mellett.
– A legnagyobb internetes közösségi portálon is elindult a napokban a munkacsoport oldala. Milyen visszajelzések érkeztek?
– Rengetegen osztják meg a véleményüket, tapasztalataikat, vagyis ez az új kommunikációs csatorna is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Éppen a beszélgetésünk előtt továbbítottam Fónagy János államtitkárnak azt a felvetést, hogy a kéményseprő-szolgáltatás is monopolhelyzetben van nemcsak Budapesten, de az ország egész területén. Ők határozzák meg, hogy melyik kémény életveszélyes és melyik nem, ennek megfelelően ők határozzák meg azt is, hogy mit kell tenni és mennyiért. Ez is egy olyan komoly és az emberek zsebére kiható probléma, amelyben lépnünk kell.
– Mi történik abban az esetben, ha a bejelentett tíz százalék a gyakorlatban csak kilenc vagy hat lesz?
– Ha ez tömegesen előfordul, akkor a Magyar Energia Hivatallal és a fogyasztóvédelemmel karöltve első körben megnézzük, hogy ennek mi az oka. Úgy tervezem, hogy az első negyedév végére tiszta helyzetet teremtünk a rezsicsökkentés kérdésében. De ezúttal üzenem a szolgáltatóknak, hogy nem érdemes próbálkozni semmilyen kiskapuval, addig végzem a dolgomat, amíg nem teszek eleget annak a miniszterelnöki kérésnek, hogy minden magyar háztartásban jelenjen meg a villamos energia, a gáz és a távhő arának tízszázalékos csökkentése. Ez a jövőre nézve is fontos támpont, főleg, ha lesz még ilyen lépés a kormányzat részéről.
– És lesz még ilyen lépés?
– Mindenképpen örülnék neki, de ezzel persze minden fogyasztó így van. Jelenleg ennek a kiterjesztésén dolgozik a kormány, amely első körben a víz, a csatorna, illetve a szemétszállítás díjaiban érvényesülhet. Amint korábban említettem, a kéményseprő-szolgáltatások körének felülvizsgálata pedig az én javaslatomra kerülhet be ebbe a körbe.
– Mikor várható konkrét döntés ezekkel kapcsolatban?
– Ebben a kormány az illetékes, ráadásul a víz- és a csatornadíjak esetében bonyolultabb a történet, utóbbinál szerintem érdemes lenne egyszerűsíteni az elhíresült számítási képletet. A szemétszállítás területén működő önkormányzati cégeknél meg kell, hogy értsék, „mi a pálya”. Azoknak a német és osztrák tulajdonú cégeknek pedig, amelyek főleg a vidéki településeken működnek, ismerős lehet a helyzet, hiszen az úgynevezett Stattwerke típusú felállás is arról szól, amit a magyar kormány képvisel, azaz a közszolgáltatásokat közösségi tulajdonban lévő cégekre bízzák. Münchenben az áramot az E.ON szolgáltatja, de szinte minden, ami ehhez a szolgáltatáshoz kötődik, az a város tulajdonában van. Az önkormányzat ráadásul olyan közszolgáltatási szerződést kötött, amelyben rögzítik, hogy télen olcsóbban kell biztosítani a szolgáltatást. De azt is a város dönti el, hogy a cégnek hol kell ügyfélszolgálati irodát nyitnia. Utóbbi egyébként a most indult járási hivataloknak is követendő példa lehet.
– Itthon is elképzelhető egy hasonló irány a közszolgáltatások területén?
– Személy szerint örülnék ennek, de rögtön le szeretném szögezni, hogy a mostani rezsicsökkentésnek nem az a célja, hogy kikényszerítsünk egy portfólióváltást. Ez ugyanakkor egy kellemes hozadéka lehet a dolognak, és miként a Fővárosi Vízművek esetében láthattuk, a kormány áll elébe, ha ilyen igény érkezik. Elképzelhetőnek tartom, hogy – az E.ON után – tárgyalások kezdődhetnek arról, hogy magyar közösségi tulajdonba kerüljenek vissza az ezen a területen működő cégek.
– Huszonkét éve nem volt arra példa Magyarországon, hogy egy kormány ne emelje, hanem csökkentse a lakossági energiaköltségeket, az ellenzék egy része mégis támadja a döntést. Mi lehet ennek az oka?
– Egyértelmű, hogy savanyú a szőlő. Persze nyíltan egyik ellenzéki párt sem meri kimondani, hogy nem támogatja a rezsicsökkentést. Az MSZP 2002 és 2010 között a villany árát kétszeresére, a gázét háromszorosára emelte, miközben a kumulált infláció 56 százalék volt – ez önmagáért beszél. A kormánypártisággal nem vádolható jegybank számításai szerint egyébként a várható inflációt két százalékkal csökkentik a kormány intézkedései, miközben a szocialisták éppen azzal riogatnak, hogy áremelkedés lesz, miután áthárítják a terheket a végfogyasztókra. A szabadpiacon viszont hosszú távú szerződések vannak, ezeket pedig nem lehet egyoldalúan módosítani.
Az interjút teljes egészében a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja
