Csepreghy Nándor hangsúlyozta: a kormányváltáskor, 2010-ben már napirenden volt a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítása. Akkor a kormány úgy döntött, hogy a maximális forrásfelhasználás érdekében nem nyúl hozzá az adott intézményrendszeri keretekhez, a 2007–2013. évi fejlesztési periódust a meglévő keretrendszerben fejezi be, hogy maximális forráslehívást biztosítani tudja az ország számára. A helyettes államtitkár kifejtette: tavaly a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) bírálók is elismerték, hogy sikeres munkát végez, ha 700 milliárd forintot le tud hívni. Ezzel szemben a múlt évben 1050 milliárd forintot sikerült lehívni.
Hatékony intézményrendszerre van szükség
Az uniós fejlesztési periódusban 2014-től új időszak kezdődik, és 2020-ig rendelkezik arról, hogy milyen forrásokat, milyen formában használhatnak fel a tagállamok. Az ezzel összefüggő munka nemcsak Magyarországon, hanem az összes tagállamban folyik, e munkának egy részét – nem a legfontosabbat – jelenti, hogy a majd rendelkezésre álló forrásokat milyen intézményi keret között lehet felhasználni – mondta. Az a cél, hogy minél hatékonyabb, a társadalmi és a gazdasági szektor számára a lehető legkedvezőbben, a leghatékonyabban reagáló intézményrendszer jöjjön létre – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Az egyik elképzelés az, hogy az operatív programok irányító hatóságai – amelyek most a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményében, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben összpontosulnak – közelebb kerüljenek a szakmai döntéshozatali szintekhez, integrálódjanak a minisztériumok szakállamtitkárságaiba. Ez egy lehetőség, amelyről az Európai Bizottságot már tájékoztatták, és folynak egyeztetések a forrásfelhasználás mikéntjéről, annak formai kereteiről – magyarázta.
Megvannak a prioritások
A helyettes államtitkár szerint a legfontosabb kérdés most az, hogy mennyi uniós forrást kap Magyarország 2014–2020. között és milyen célokra lehet felhasználni. „És bár az ezt kiszolgáló intézményrendszeri kérdések jelentősek de akik ezt a kérdést most feszegetik, egy dolgot bizonyítanak, nem látják a fától az erdőt” – mondta. Hozzátette: meg kell nézni, hogy milyen forrásokat lehet felhasználni a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és munkahelymegvédés érdekében, s ezt követően lehet feltenni azt a kérdést, hogy ezt milyen intézményi keretek között tesszük majd.
A 2014–2020-as pénzügyi keretekről a kormányfők nem tudtak megállapodni a tavaly év végi csúcson. Az idén tavasszal folytatódó tárgyalásokon Magyarország célja, hogy ne veszítsen forrásokat – mondta a helyettes államtitkár. Ezzel párhuzamosan a magyar kormány az Európai Bizottságban a keretek felhasználásáról folyó tárgyalásokra is nagy hangsúlyt helyez, hiszen ott dől el, mire lehet a forrásokat felhasználni, és folynak egyeztetések arról, hogy mekkora legyen a visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatások aránya. Magyar javaslat volt, hogy jusson forrás az úgynevezett híd projektre, vagyis a jelenlegi tervezési időszakban elkezdett, de be nem fejezett projektekre. Az intézményrendszeri keret csak a harmadik prioritás – mondta Csepreghy Nándor.
Az MTI azt követően kereste meg a helyettes államtitkárt, hogy az Index hírportál csütörtökön az írta: a kormány „lenullázza” a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget.
