A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára csütörtökön a londoni befektetői és elemzői közösség tagjaival találkozott. Megbeszélései után magyar újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján elmondta: visszatérő kérdésként merült fel a „választási költségvetés” lehetősége. Határozottan leszögezte, hogy a magyar kormány kitart a hazai össztermék 3 százaléka alatti államháztartási hiány tartása mellett.
„Pontosan tudjuk, hogy milyen fájdalmas folyamat volt a költségvetés konszolidációja” – jelentette ki az államtitkár. Cséfalvay szerint politikai felelősség a költségvetési fegyelem fenntartása. Közölte azt is: a kormánynak nem érdeke a gyenge forint, mivel nem tartja jó eszköznek a versenyképesség javítására. Hozzátette: személyesen sem tartja jó eszköznek a gyenge forintot az export támogatására. A versenyképesség javítása összetett gazdaságpolitikát igényel, amelynek része a rugalmas munkapiac, a beruházások, a kutatás-fejlesztési tevékenység, a bürokrácia csökkentése, az alacsony adók, a vállalkozói szellem és a feldolgozóipari tevékenység.
A devizaalapú ingatlanhitelekkel kapcsolatban az államtitkár azt mondta, hogy amit ebben a kérdésben meg lehetett tenni, azt a kormány megtette, jelenleg nincsenek újabb intézkedések tervbe véve. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bármilyen további lépést ebben a kérdésben a kormány a bankszektorral folytatott konzultáció után tesz meg. Kijelentette azt is, hogy véleménye szerint Brüsszelben nem kapcsolódnak össze az alaptörvény módosításával összefüggő kérdések a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről szóló döntéssel. Két különböző kérdésről van szó: az egyik politikai jellegű, a másik pedig gazdasági adatok és tények függvénye – tette hozzá.
Cséfalvay csütörtökön a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays által rendezett zártkörű befektetői fórumon vett részt. Az MTI kérdésére, hogy a rendezvényen jelenlévők a magyar gazdaság mely jelenségei iránt érdeklődtek leginkább, a nemzetgazdasági államtitkár elmondta, hogy főleg a növekedési kilátásokat firtatták, és azt, hogy mi lehet a növekedés forrása Magyarországon. Cséfalvay szerint a kormány mezőgazdasági szempontból legalább átlagos évben reménykedik az idén, mivel a magyar gazdaság tavalyi egész évi 1,7 százalékos visszaesésének csaknem a felét az agrárszektor gyenge teljesítménye okozta, ennek oka pedig a kedvezőtlen időjárás volt.
„A jó időt várni azonban önmagában még nem gazdaságpolitika”, és a kormány arra is számít, hogy az autóiparban végbement legutóbbi beruházások nyomán e szektor kibocsátása is növekszik az idén, hozzájárulva a hazai össztermékhez – tette hozzá. Az MTI felvetésére, hogy eltérnek a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatos hivatalos várakozások és az ezeknél borúlátóbb elemzői előrejelzések, Cséfalvay kijelentette: a magyar gazdaság idei teljesítménye valóban az év legfontosabb kérdése, de a kilátások pontosabb megítéléséhez meg kell várni az idei első negyedéves GDP-adatokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy – az általa már említett növekedéstámogató tényezők mellett – a csökkenő infláció nyomán az idén a reálbérek növekedése is várható, és ez erősítheti a hazai keresletet.
Martonyi János külügyminiszter március 13-án Pozsonyban szintén arról beszélt, hogy kormánynak nem érdeke a forintgyengülés. A külügyminiszter szlovák kollégájával tartott megbeszélése után megismételte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter március 11-ei kijelentését, amely szerint az ország nem örül a forint tartós gyengülésének.
Varga arról is beszélt, hogy három célt tűzött ki maga elé: stabilitás, bizalomépítés és kiszámíthatóság. Ezeknek a külföldi befektetők, a gazdasági szereplők és a közvélemény felé kell irányulniuk. A nemzetgazdasági miniszter három elvet sorolt fel, melyek alapján irányítani fogja a tárcát: nyitottság, párbeszéd és együttműködés.
