Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az MTI-nek a tanácskozásról beszámolva elmondta, hogy utoljára 2006-ban volt ilyen magas szintű találkozó, és kollégáival megegyeztek abban, hogy a jövőben gyakrabban tárgyalnak, legközelebb a visegrádi soros magyar elnökség idején, az idei második félévben. A visegrádi államok megosztották egymással a jó gyakorlatokat, és egyetértettek abban, hogy a rugalmasság irányába kell eltolni a munkajogi szabályozást, de eközben biztosítani kell a munkavállalók biztonságát is – ismertette az államtitkár. Czomba Sándor hozzátette, hogy a magyar munka törvénykönyve (Mt.) az egyik legrugalmasabb Európában, és a kormány bízik abban, hogy a jövőben sokat segít a foglalkoztatási feltételek javításában.
Szólt arról is, hogy a fiatalok foglalkoztatása kapcsán a V4-ek megállapodtak abban, hogy egy közös pilot-projektet indítanak, amely a magyar elnökség alatt konkretizálódhat, és amelyben ugyancsak azoknak a jó gyakorlatoknak az átadására koncentrálnak, amelyek segíthetik a fiatalok munkába állását.
Szlovákia és Lengyelország is élénken érdeklődött a lakhatási támogatás magyar gyakorlata iránt, hiszen ők is szeretnék országon belül tartani a munkaerőt, emellett jónak tartották az Első munkahely garancia programot is – mondta az államtitkár. Czomba Sándor kifejtette, hogy a szlovák miniszterrel kétoldalú tárgyalást is folytatott; a szlovák fél a szociális ellátórendszer átalakításáról és a közfoglalkoztatással kapcsolatos magyar tapasztalatokról érdeklődött, mivel náluk is problémát jelent a tartós munkanélküliség, valamint nagy eltérések vannak országon belül is a foglalkoztatottságban.
Czomba Sándor arra a kérdésre, mi az álláspontja azzal kapcsolatban, hogy a szakszervezetek – főként a Liga – a tavaly hatályba lépett munka törvénykönyve újratárgyalását szeretné, kifejtette: a kormány már korábban is jelezte, hogy nyitott a gazdasági szereplők észrevételeire és a törvény finomhangolására. Ugyanakkor az államtitkár szerint még időt kell hagyni az alkalmazás tapasztalatainak összegzésére, emellett pedig számos, európai uniós forrásból készülő hatástanulmány van folyamatban az Mt.-vel kapcsolatban; ezek eredményét is érdemes lenne megvárni.
Arra a kérdésre, hogy a Varga Mihály által bejelentett költségvetési intézkedések közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban tervezett 6 milliárd forintos zárolás milyen programokat érint, Czomba Sándor elmondta, hogy erről még nincs végleges döntés. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a már futó, foglalkoztatáspolitikai szempontból fontos projekteket a zárolás nem veszélyezteti, ezek folytatódnak.
A visegrádi négyek lengyel elnöksége május 16–17-én Krakkóban harmadszor rendezte meg az agrárminiszterek találkozóját. Ezen a V4-ek – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – mellett részt vett Bulgária, Románia és Szlovénia is (V4+3). A Vidékfejlesztési Minisztériumot Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár képviselte. A közlemény emlékeztet arra, hogy a májusi uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén tíz tagállam fejtette ki azt a véleményét, hogy a dohánytermékirányelv-javaslat elfogadása hátrányosan hathat a dohánytermelésre. A V4+3 képviselői megvitatták a javaslattal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, és közös nyilatkozatot fogadtak el öt ország támogatásával. Szlovákia és Szlovénia nem folytat termelést, ezért írta alá a dokumentumot.
A közös nyilatkozatukban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dohánytermékekről szóló európai szabályozás kidolgozásakor az egészségügyi szempontok mellett a dohánytermelésből és -feldolgozásból élők érdekeit is figyelembe kell venni. Rámutattak: az európai dohánytermelő területeken nincs mód alternatív termelésre és jövedelemszerzésre. Ezért a dohánytermelés nem pusztán egészségügyi kérdés, hanem gazdasági és társadalmi is.
Magyarország álláspontja szerint dohánytermelésre szükség van, mivel egyes térségekben ez az egyetlen termelési és megélhetési lehetőség. Az egészségügyi célkitűzéseket – amelyekkel Magyarország egyetért – olyan eszközökkel kell elérni, amelyek nem veszélyeztetik a termelésben dolgozók munkalehetőségét.
A V4+3 agrárminiszterek a KAP reformfolyamatról is véleményt cseréltek. Ebben a kérdéskörben Magyarország számára a tárgyalások mostani szakaszában több elem is kiemelt jelentőségű.
