Sir Suma Chakrabarti, aki az EBRD Isztambulban rendezendő jövő hétvégi éves közgyűlése előtt tartott sajtótájékoztatót a bank londoni székhelyén, az MTI kérdésére, hogy az EBRD miként értékeli az MNB által nemrégiben ismertetett hitelezésélénkítő terveket, kijelentette: még nem volt alkalma a magyar illetékesekkel közvetlenül áttekinteni a programot, de erre tervei szerint hamarosan sor kerül.
„A magyar hatóságok alapvető célkitűzésében azonban osztozom” – fogalmazott az MNB-programmal kapcsolatban Sir Suma. Hozzátette: a térségi bankok némelyike „úszik a pénzben”, és a probléma emiatt nem a kínálati, hanem inkább a hitelkeresleti oldalon jelentkezik; a bankok – köztük a magyar piacon tevékenykedők is – sokszor csak nagy küszködés árán találnak jó kihelyezési lehetőségeket.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa keddi eseti ülésén véglegesítette a jegybank növekedési hitelprogramjának részleteit. A jegybankelnök egyben arról tájékoztatott, hogy „heteken belül” döntés születhet a kéthetes MNB-kötvény betétté alakításáról.
Matolcsy György közölte azt is, hogy a bankokkal való egyeztetések következtében döntés született arról, hogy a kis- és középvállalatoknak nyújtandó kedvezményes hitelt a kereskedelmi bankok legfeljebb 2,5 százalék kamatmarzs plusz garanciadíj mellett folyósíthatnák. Matolcsy szerint június 1-jén elindulhat a fentiek alapján a program, és a magyar bankszektor legalább kétharmada részt fog venni benne.
Az MNB programja nem másról szól, mint egy jövedelemátrendezésről. A gazdaságpolitika jelentős összeggel támogatja – a bankrendszeren keresztül – a Magyarországon működő kis- és középvállalkozásokat. Ez a program esszenciája, ami mindenképpen üdvözlendő cél, és szerencsére mindhárom szereplő – az MNB, az annak pénzét közvetítő kereskedelmi bankok és a hitelre szoruló cégek is – érdekelt a sikerben. „Éppen ezért a megegyezés a részletekről menni fog, és ez a program sikereket fog hozni” – fogalmazott Török Zoltán, a Raiffeisen Bank munkatársa, aki úgy véli, fordulat állhat be az év végére, akkorra már több lehet a vállalati hitelkihelyezés, mint amennyi hitelt a cégek visszafizetnek.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke azt mondta, a kkv-k egyik legnagyobb problémája a finanszírozás nehézsége, a jegybank kísérlete pedig éppen arra irányul, hogy „abban a finanszírozási résben, amiből nagyjából 2000 milliárd forint tűnt el az elmúlt három évben, valamilyen enyhülést idézzen elő”. A kkv-k támogatására kidolgozott egyik csomag lényege, hogy azokat a vállalkozásokat, amelyeknél összemosódik a magán- és a céges vagyon, és devizahitelt vettek föl, megpróbálják valahogy kimenteni szorult helyzetükből. A másik csomag egy kedvezményes hitel, általában a vállalkozások működéséhez. Mindkettőnek vannak kockázatai, hiszen hasonló Magyarországon még nem volt. Ha sikerül a jegybank előremutató kísérlete, akkor versenyt generál a kedvezményes, MNB-forrású hitel közvetítését végző bankok között, így lenyomja a banki árréseket.
