Cséfalvay Zoltán A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok jövője az Európai Unióban címet viselő konferencián a következő, 2014-től 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakra vonatkozó elképzelések között említette, hogy a strukturális és kohéziós alapokból érkező összegek 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kívánják fordítani. A nyolc év alatt várhatóan érkező 6775 milliárd forintból a helyi, területi szintekre is fejlettségtől függően meghatározott összegeket különítenek el a helyi gazdaságfejlesztési elképzelések végrehajtására.
Hozzátette, hogy a két alapból érkező források „értelmes felhasználásának tervezése” már zajlik, hamarosan szélesebb társadalmi vitára is bocsátják az elképzeléseket. Azt önmagában nagyon jelentős lépésnek nevezte, hogy az eddigi 16 helyett a rendelkezése álló összegek 60 százalékát fordíthatják a gazdaság egészének erősítésére, benne egyebek mellett a foglalkoztatás elősegítésére, kutatás-fejlesztésre, az innovációs és információs technológia erősítésére, valamint a helyi, térségi gazdaságfejlesztésre.
Az államtitkár kifejtette, hogy az Európai Unióban, ahol öt éve fejti ki hatását a válság, egyfajta gazdaságpolitikai elbizonytalanodás érzékelhető, miután próbálkoztak állami szintű gazdaságélénkítési lépésekkel, és ennek ellenpólusaként költségvetési megszorító javaslatokkal is. Mindeközben a magyar gazdaságpolitika három jelentős lépést hajtott végre: a pénzügyi stabilizációt, vele párhuzamosan a gazdaság versenyképességét erősítő reformokat, valamint az államigazgatás, területi adminisztráció reformját.
Az egész ország versenyképességének megteremtését szolgáló lépések után – amelyek megtétele nem volt könnyű sem a lakosság, sem a vállalkozások számára – „most az iparpolitika területén tudunk gyakorlati lépéseket tenni” – fogalmazott Cséfalvay Zoltán.
