Orbán: Véget értek a zavaros idők

Az újraiparosítás éveit éljük Magyarországon – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök az Audi Hungaria Motor Kft. járműgyár győri megnyitó ünnepségén szerdán.

„Az Audi itthon van Magyarországon, amit nemcsak az elmúlt húsz év sikere bizonyít, hanem az is, hogy a dunai árhullám elleni védekezéshez is komoly segítséget nyújtott a cég – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök az Audi Hungaria Motor Kft. járműgyár megnyitó ünnepségén szerdán. – Az Audi a magyar emberek barátja; köszönjük, Audi! Az összefogás eredményeképpen az árvíz elleni küzdelemben győzelemre állunk.” Hozzátette, a magyarok képesek voltak összefogni; „sokan kérdezik, mi a titok nyitja: a válasz egyszerű: szeretjük a hazánkat.”

Orbán szerint Magyarországon az újraiparosítás éveit éljük. „Az 1990-es években úgy jártunk, mint aki a Gazdálkodj okosan! szabályaival Monopolyt akar játszani. Szembesülnünk kellett azzal, hogy azokkal a termékekkel, amelyek a KGST piacain eladhatóak voltak, nyugaton nem lehet érvényesülni. Zavaros idők voltak ezek, iránytű és támpont nélkül.”

„Az Audi ezekben a bizonytalan, kockázatos időkben döntött Magyarország mellett, és a magyar emberek valódi szövetségesévé vált. Ez a név mára a siker záloga lett, legyen szó autóról vagy akár kézilabdáról. Az Audi a felsőoktatással is együttműködik, a magyar mérnökök közül 539 végzett itt, Győrben, a legmodernebb körülmények között – említette a miniszterelnök –, vagyis az Audi kitermeli magának a jól képzett munkaerőt.”

Orbán rávilágított, mostantól a világ országútjain olyan Audik járnak majd, melyeket teljes egészében Magyarországon gyártottak, és az Audi csaknem teljes motorválasztékát is hazánk gyártja. „Tehát Magyarország és Győr is érdemes a bizalomra, hiszen meg tudnak felelni legmagasabb színvonalú elvárásoknak is. Az új beruházás révén az eddigi 9557 mellett újabb 2100 munkahely jön létre” – húzta alá a kormányfő, hozzátéve: a beszállítók révén további 15 ezer ember megélhetését biztosítja a gyár. Hangsúlyozta: az új üzemcsarnok átadásával újabb fontos lépést tettünk afelé, hogy Magyarország régiós autóipari központtá váljon.

A Magyarország iránti egyre növekvő bizalmat igazolja az új győri Audi üzemcsarnok beindulása és a Székesfehérvárott működő Denso japán autóalkatrész-gyártóval kötött stratégiai megállapodás is – közölte Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője az MTI-vel szerdán. Közleményében hangsúlyozza, a Magyarországnak adott bizalom munkahelyeket teremt. Az ország teljesítménye egyre több külföldi befektetést és partnert vonz az országba, tavaly rekordot döntött a külföldi tőkebeáramlás. „Okkal lehetünk bizakodóak, hogy Magyarország nemcsak hogy kilépett a gazdasági recesszióból, de magasabb sebességi fokozatba is fog kapcsolni” – fogalmazott a szóvivő.

A miniszterelnök felidézte, hogy a gazdaság a 2010-es állóhelyzetből mára a harmadik sebességi fokozatba lépett, „a magyar gazdaság jobban teljesít” – mondta, figyelmeztetve: innen lehet még négyesbe és ötösbe is lépni. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy az Audi nem összeszerelő üzemként képzeli el Magyarországot, hanem „high-tech vállalkozások sűrű szövésű hálójaként”.

Végül Orbán Viktor elmondta, magyarok és németek sokszor sok mindenre vállalkoztak együtt a történelem során. „Ami most történik, jó Németországnak, jó Magyarországnak és jó egész Európának” – zárta szavait a győri járműgyár megnyitóján.

A korábbi sikerek összessége volt meghatározó abban, hogy Győrt választotta most induló új járműgyára helyszínéül az Audi – mondta a létesítmény avatóünnepségén a gyártó magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója. Thomas Faustmann hangsúlyozta: az itt gyártott A3 limuzin lesz az első olyan modell, amelynek teljes gyártási folyamata Győrben zajlik. Az elmúlt hónapokban felvett 2100 új munkatárssal 9200 közelébe emelkedett az Audi Hungaria Motor Kft. dolgozóinak létszáma.

Szerdán avatták fel és kezdte meg hivatalosan is működését az Audi Hungaria Motor Kft. új, mintegy 900 millió euróból megépült, a teljes járműgyártási folyamatot felvonultató üzeme, amelynek alapkövét 2011-ben tették le. Ebben az egységben gyártják a társaság nemrég bemutatott A3 limuzinját. A kezdetben csak a kisalföldi megyeszékhelyen készülő modellel a legnagyobb globális piaci szegmensbe, a kompakt limuzinok kategóriájába lép be a Volkswagen-csoporthoz tartozó autógyártó.

Korábbi közlés szerint a társaság ezzel évi 125 ezerre növelheti – a tavaly 33,5 ezres – járműkibocsátását. A gyárbővítéshez több helyi nagyberuházás is kapcsolódik. Mintegy kétmilliárd forintból bővítik és fejlesztik a közeli Pér – alapvetően az Audi-gyárat kiszolgáló – repülőterét, így ott Airbus 320- és Boeing 737-kategóriájú gépek is leszállhatnak. Az év végén indult és nyár közepére befejeződik az Audi logisztikai parkjának építése. A projekt korábbi közlés szerint 30-35 millió eurós vállalkozás. Emellett több, az Audinak helyben beszállító cég is hozott létre, illetve bővített telephelyet a térségben.

Mint ismert, a járműgyártó cég segítséget nyújt a súlyos árvíz áldozatainak. A konszern igazgatósága egymillió eurót (körülbelül 300 millió forint) biztosít az érintetteknek.

A műszaki értelmiségnek egyre inkább kulcsszerepe van az ország felemelkedésében, és ez a szerep erősödni fog a jövőben – hangsúlyozta szerdán Orbán Viktor a magyar műszaki értelmiség napja alkalmából rendezett ünnepi konferencián a győri Széchenyi István Egyetemen. „A magyar gazdaság számára a szaktudás, kiemelten a műszaki szaktudás az az erőforrás, amelynek segítségével meg tudjuk valósítani Magyarország újraiparosítását” – fogalmazott.

A kormányfő rámutatott: a kabinet azon dolgozik, hogy megteremtse a munkaalapú gazdaság teljes feltételrendszerét. Szavai szerint a gazdasági átalakításnak jó részén már túl van az ország, a magyar módszereket és eredményeket a külvilág is egyre inkább elismeri. Az a cél, hogy Magyarország Európa kiemelt termelési központjává váljon, és ezen belül az európai autóipar egyik meghatározó centruma legyen.

Magyarország Németország és Csehország után a harmadik legerősebb ország Európában abból a szempontból, hogy az ipari termelés milyen mértékben járul hozzá a teljes hazai össztermékhez – utalt a statisztikákra a miniszterelnök. Az ipar és az egyetemi világ közötti együttműködés fontosságáról szólva kiemelte a Széchenyi István Egyetem és az Audi között működő szoros szakmai kapcsolatot.

Győrben úgy alakították át az egyetemi képzést, hogy ma már az Audiban dolgozó 1331 mérnök közül 539 a győri universitason végzett – hangsúlyozta, hozzátéve az egész magyar egyetemi világra érvényesen, hogy „fogadóképes, minőségelvű, hatékony és a korábbi hibákat elkerülni képes” egyetemi szerkezetre van szükség.

A műszaki szakemberek az árvízi védekezésben is bizonyították, hogy tudásuk nélkülözhetetlen – húzta alá a miniszterelnök. „Ma Magyarország győzelemre áll az árvíz elleni küzdelemben, s ez a magyar mérnöki tudás győzelme is” – fogalmazott.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntőjében a kutatás-fejlesztés és az innovációs tevékenység fontosságáról szólva hangsúlyozta: a legtehetségesebb kutatók szerezhessenek tapasztalatokat külföldön, majd hazajőve Magyarországon kamatoztassák tudásukat. A k+f+i tevékenység intézményrendszere az Akadémia elnöke szerint változtatásra szorul, hatékonyabbá kell tenni. A munka megkezdődött, és folytatni kell – jelentette ki –, a finanszírozást „hozzá lehet tenni”, ha van ember és megfelelő intézményrendszer. Az egyetem oktatóit arra kérte, hogy folyamatosan megújuló szaktudást és természettudományos, műszaki műveltséget közvetítsenek a hallgatóknak.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kifejtette: az autóipar jövője a kutatás, a fejlesztés és az innováció sikerén múlik. A változások abba az irányba mutatnak, hogy ugyanazon gyártmány megújítása helyett jelentősebb áttörés előtt áll a járműipar. Elég, ha csak az energiahatékony zöld autóra, a környezetkímélő elektromos gépkocsikra vagy akár a vezető nélkül működő autóra gondolunk – említette a példákat.

Ami hazánkat illeti, a német autóipar külföldi befektetéseinek harmadik legerősebb célpontja Magyarország, az Egyesült Államok és Brazília után. „A műszaki értelmiségtől is függ majd ennek a helyzetnek a fenntartása és továbbfejlesztése” – vélekedett az államtitkár. Ezen túl a 2014–20-as időszakban szükség lesz olyan technológiai központok, ipari kutatási centrumok létrehozására, amelyek lehetővé teszik a további autóipari beruházásokat Magyarországon.