Mint ismert, a napokban elfogadta az Európai Bizottság a 2014–2020-as európai uniós fejlesztési időszak forrásainak tervezéséről szóló Magyarország partnerségi megállapodásának első változatát. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a bejelentés okán tartott sajtótájékoztatóján július 9-én arról beszélt, a jövőre induló új tervezési időszakban a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani Magyarország. A legtöbb forrás, a jelenlegi duplája – 2014 és 2020 között várhatóan mintegy 1200 milliárd forint – a foglalkoztatás ösztönzésére jut. A magyar kormány várhatóan 2013 novemberében nyújtja be a partnerségi megállapodást, ezt követi majd a formális egyeztetés az unióval, és a kabinet azzal számol, hogy 2014 első negyedévében-félévében elfogadhatja az Európai Unió (EU) a megállapodást és az operatív programokat.
Megírtuk, a kabinet március végén bólintott rá a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok prioritásaira. A kormányhatározat szerint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program első tervezeténél a prioritások között szerepel a versenyképes kis- és középvállalkozási (kkv-) szektor, az ipari termelés, szolgáltatások és hálózatok, a kreativitás és tudásgazdaság fejlesztése, innováció és kutatás-fejlesztés, az infokommunikációs technológia fejlesztése, a rekreációs, egészségügyi szolgáltatások és turizmusfejlesztés, a kiemelt térségi és közösségi gazdaságfejlesztés, illetve a foglalkoztatás ösztönzése és üzleti környezet fejlesztése.
A tét nem kicsi, hiszen amennyiben sikerül a hazánk rendelkezésére álló 8000 milliárd forintot úgy elkölteni, hogy az egybeessen a Brüsszel által meghatározott célokkal, a következő uniós költségvetési ciklusban bővíthetők a forrásaink. Ez esetben húsz százalékkal több pénz, azaz nagyjából 9600 milliárd forint kerülhet a gazdaságba.
