A miniszter emlékeztetett rá: 2014-től a gazdaságfejlesztési programok kapnak prioritást, és Magyarország a számára rendelkezésre álló mintegy 7000 milliárd forint 60 százalékát gazdaságfejlesztésre szeretné költeni. A GINOP keretében használják majd fel az összes forrás csaknem 40 százalékát – mondta Varga. Mint hangsúlyozta: a cél, hogy olyan gazdaságfejlesztési programok legyenek 2014 és 2020 között, hogy egy forint támogatás további 2-3 forintot mozdítson meg; ez is hozzájárulhat a magyar gazdaság stabil növekedési pályára állításához.
Varga Mihály az ülésen elmondta, hogy a támogatási programok elkészítésének szakmai irányítása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ) az NGM-hez került. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság (EB) július elsején elfogadta a magyar partnerségi megállapodás első tervezetét, amely tartalmazza a legfontosabb fejlesztési és támogatási irányelveket. Varga Mihály kiemelte, hogy ezen a „szűrőn” Magyarország mellett eddig csak Finnország és Szlovákia jutott át.
A miniszter a Vállalkozásfejlesztési Tanács ülésén egyúttal társadalmi egyeztetésre bocsátotta a GINOP tervezetét, kiemelve, hogy széles körű szakmai konzultáció kezdődik a hazai szakmai szervezetekkel. Ezután a partnerségi megállapodást novemberben nyújtják be az operatív programokkal együtt, és az EB 2014 első negyedévében fogadhatja el a megállapodást és az operatív programokat. Varga Mihály szólt arról is, hogy a pályázatokat már a partnerségi megállapodás végleges aláírása előtt is kiírhatják, ugyanakkor ha a bizottság mégsem fogadja el a megállapodást vagy az operatív programokat, akkor a hazai költségvetést terhelik a költségek.
A miniszter kifejtette: az ország lehetőségei jelentősen nőnek a valutaalap hitelének törlesztése után, és párhuzamosan a gazdaságfejlesztési támogatási eszközzel az ország jelentős lehetőséghez jut. Kiemelte: miközben Magyarország csökkenti az államadósságot, és az adósságtörlesztésből források szabadulnak fel gazdaságfejlesztési célokra, az uniós források is segítik a gazdasági növekedést.
Mint ismert, a napokban elfogadta az Európai Bizottság a 2014–2020-as európai uniós fejlesztési időszak forrásainak tervezéséről szóló Magyarország partnerségi megállapodásának első változatát. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a bejelentés okán tartott sajtótájékoztatóján július 9-én arról beszélt, a jövőre induló új tervezési időszakban a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani Magyarország. A legtöbb forrás, a jelenlegi duplája – 2014 és 2020 között várhatóan mintegy 1200 milliárd forint – a foglalkoztatás ösztönzésére jut. A magyar kormány várhatóan 2013 novemberében nyújtja be a partnerségi megállapodást, ezt követi majd a formális egyeztetés az unióval, és a kabinet azzal számol, hogy 2014 első negyedévében-félévében elfogadhatja az Európai Unió (EU) a megállapodást és az operatív programokat.
Megírtuk, a kabinet március végén bólintott rá a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok prioritásaira. A kormányhatározat szerint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program első tervezeténél a prioritások között szerepel a versenyképes kis- és középvállalkozási (kkv-) szektor, az ipari termelés, szolgáltatások és hálózatok, a kreativitás és tudásgazdaság fejlesztése, innováció és kutatás-fejlesztés, az infokommunikációs technológia fejlesztése, a rekreációs, egészségügyi szolgáltatások és turizmusfejlesztés, a kiemelt térségi és közösségi gazdaságfejlesztés, illetve a foglalkoztatás ösztönzése és üzleti környezet fejlesztése.
A tét nem kicsi, hiszen amennyiben sikerül a hazánk rendelkezésére álló 8000 milliárd forintot úgy elkölteni, hogy az egybeessen a Brüsszel által meghatározott célokkal, a következő uniós költségvetési ciklusban bővíthetők a forrásaink. Ez esetben húsz százalékkal több pénz, azaz nagyjából 9600 milliárd forint kerülhet a gazdaságba.
