– A pénztárgépek adóhivatalhoz való bekötésétől eleinte 95 milliárdos bevételt várt a tárca, később csökkent ez az összeg. Mi az oka a változásnak, várható-e további módosítás?
– A nemzetgazdasági tárca a két hónapos határidő-hosszabbítást követően, idén júliusban módosította korábbi prognózisát. Nemzetközi példák alapján úgy látjuk, hogy azokban az országokban, ahol hasonló, a pénztárgépek manipulálását kizáró intézkedéseket vezettek be, már a bevezetés évében érezhetően visszaszorult a feketegazdaság, mintegy 10-40 százalékkal magasabb költségvetési bevételt realizáltak azokból az adónemekből, amelyek a forgalomhoz köthetők. Bízom abban, hogy Magyarország sem lesz kivétel, azaz reális esély van arra, hogy a legutoljára kalkulált 40-45 milliárd forintos összeg már idén megjelenhet a költségvetésben. Az adóhatóság adatai is bizakodásra adnak okot, az új szabályok bejelentése óta azt látjuk, hogy egyes gazdasági ágazatokban látványosan megugrott a legális forgalom, amit részben az okozhatott, hogy a későbbi adóhatósági ellenőrzéstől tartva számos kereskedő, vendéglős és boltos a korábbihoz képest már most is több ügylet után ad nyugtát. Természetesen itt arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az átállás mihamarabbi megvalósulása döntő részben külső szereplőkön múlik, így például piaci elégtelenségek még csökkenthetik a jelenleg várt bevételi számot, de a forgalmi adatok alapján legalább húszmilliárd forint plusszal még a legrosszabb forgatókönyv esetén is bizton számíthatunk.
– Technikailag hogyan zajlik a gépek bekötése?
– Az új gépek üzembe helyezése nagyon egyszerűen zajlik. Mára már valamennyi kiskasszacserére kötelezettnek be kellett jelentkeznie az adóhatóságnál, és igényelnie kellett az úgynevezett üzembe helyezési kódot. Ezt a kódot kell majd átadni a pénztárgép értékesítőjének, aki az AP-számmal együtt rögzíti a pénztárgépben. Az azonosítást követően a pénztárgépbe épített adóügyi ellenőrző egység azonnal kapcsolatba lép az adóhivatal szerverével. A vállalkozónak más teendője nincs.
Eddig 110 ezer kasszacserére kötelezett vállalkozónak adott legfeljebb ötvenezer forintos állami támogatást a NAV – közölte az onlinekassza.hu hírportál kedden.
A tavaly bejelentett forgalom többszörösét regisztrálta a horvát adóhatóság egyes vendéglátóhelyek esetében, amióta a hivatalhoz bekötött pénztárgépeket alkalmazzák. Déli szomszédunkhoz hasonlóan Magyarországon is látványosan megugrott a bevallott, legális forgalom egyes kiskereskedelmi ágazatokban már az „online kasszák” hírére is.
– Mennyibe kerül majd az összes pénztárgép cseréje, és összesen hány gépet kell cserélni az országban?
– Az adóhatóság adatai alapján nagyságrendileg 200-250 ezer darab pénztárgép cseréjét valószínűsítjük a 2013. december 31. napjára kitűzött határidőig.
– Az adóhivatal az elmúlt 23 évben közel 800-féle pénztárgép használatát engedélyezte. Minden típust figyelembe véve mennyire csökken majd le ez a szám?
– Alapvetően a piacon múlik, hogy a jövőben hányféle pénztárgéptípus közül lehet majd válogatni. Az eddig használt gépparkkal kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy e típusok 80 százalékát tíz évnél régebben engedélyezték, tehát azon típusok száma, amelyeket elvben ma újonnan meg lehet vásárolni, nem éri el a kétszázat. Azért elvben, mert ezek között nagy számban vannak speciális tevékenységekhez, például jegykiadáshoz, üzemanyagkutakhoz vagy gyógyszertárakhoz fejlesztett, illetve konkrét felhasználók – jellemzően nagyobb áruházláncok – tevékenységére szabott pénztárgépek, amelyek kívül esnek az átlagos pénztárgép-használati igényen. Ezenfelül sok olyan típus van, amely műszakilag minimális mértékben tér el egy már korábban engedélyezett géptől, a választékot tehát inkább csak látszólag bővíti. Végeredményben azt lehet mondani, hogy ha ma egy átlagos kereskedő újonnan akar régi típusú pénztárgépet vásárolni, nagyjából két tucat különböző fajtából választhat, amelyeknél a megvásárolandó, netes bekötésre alkalmas pénztárgépek jellemzően korszerűbbek.
– Nem sérti a piaci versenyt, hogy az egyik megvásárolható gépfajta árát rögzítették?
– Jelen esetben ez fel sem merülhet. A Nemzetgazdasági Minisztérium a pénztárgépcsere zökkenőmentes lebonyolítása mellett kiemelt figyelmet fordít az átállás költségeinek csökkentésére is. Ezt a gondolatmenetet követve döntött a kormány például a „kisboltosok” gépenkénti 50 ezer forintos támogatásáról, és ugyanezen okból kifolyólag ajánlott tárcánk valamennyi, már engedéllyel rendelkező forgalmazó részére azonos feltételek mellett a gyártás elősegítése érdekében de minimis támogatást. Eddig egy pénztárgép-forgalmazóval sikerült megállapodni arról, hogy a kapott állami támogatás fejében legfeljebb 100 000 forintos nettó eladási áron értékesít egy meghatározott számú pénztárgépet, s bízom abban, hogy a közeljövőben sor kerülhet még újabb megállapodásokra is; mi nyitottak vagyunk ebben a kérdésben. Úgy gondolom, hogy ez a lépés a versenyt nem sérti, hanem élénkíti. Érdemes utalni arra, hogy önmagában arra a hírre, hogy a minisztérium támogatást ajánl a gyártóknak, közel 30 000 forinttal csökkentek az árak.
– Van-e rá módja a boltosnak, hogy az egyes számlaköteles tételeket ne vezesse rá a nyugtára, vagyis hogy ne üsse be a megvásárolt termék árát?
– Az új rendszer technikailag nem akadályozza meg a nyugtaadási kötelezettség elmulasztását, azonban egyértelműen nő az adóhatóság mozgástere célzottan e visszaélések visszaszorítására, amelytől a nyugatadási fegyelem erősödésére számítunk. A netes kapcsolat megteremtésével eddig ismeretlen ellenőrzési lehetőségek nyílnak meg, a beérkező adatok ugyanis részletesen jellemzik a kereskedők tevékenységét, mivel az egyes eladott tételek számát, értékét, a vásárlások időpontját, továbbá a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos technikai adatokat is tartalmazzák. A kapott adatok alapján nagyon érzékeny statisztikai trendanalízist lehet készíteni, könnyen felfedezhetők a visszaélési sémák, és kimutathatóvá válnak a legális üzletmenettől látványosan eltérő tételmozgások, így a számla-, nyugtaadási kötelezettségüket nem teljesítő adózók is eredményesen kiszűrhetők. Tehát az adóhatóság ellenőrzési metódusa egészen más dimenzióba kerül, így azok a vállalkozások, amelyek ma nem ütik be a tételeket, a hasonló tevékenységet végző vállalkozásokkal való összehasonlíthatóságnak köszönhetően fokozottabban számíthatnak operatív ellenőrzésre, próbavásárlásra is.
– Elképzelhető, hogy a bekötés hírére a kiskereskedők szándékosan magasabb bevételi összeget jelentettek be, hogy utána a korábbiakhoz hasonlóan csökkentsék a bevallott keretet, és kevesebbet adózzanak?
– Ilyen adózói hozzáállást nem tartanék racionálisnak. A túljelentés ugyanúgy vizsgálható, mint az aluljelentés, hiszen lecsupaszítva adózói magatartásokról beszélünk. A forgalom bármilyen irányú rendellenes mozgása gyanússá teheti a vállalkozást, a hatóság sem egy évet, hanem folyamatokat vizsgál, minták alapján anomáliákat keres. Az ön által vázolt gazdasági cselekmény kockázatot rejt magában, és könnyen azt eredményezheti, hogy a NAV kiválasztja, és még alaposabban ellenőrzi az adózót.
– Mennyire érezhető a változás szele? Mennyivel növekedhet 2014. január 1-jéig a legális kiskereskedelmi forgalom, amelyet be is jelentenek?
– Nem szívesen bocsátkoznék ilyen jellegű becslésekbe, hiszen a nemzetközi tapasztalatok között is jelentős eltérést figyelhetünk meg a forgalombővülés tekintetében. Itthon, bár még indulófélben van a netes kasszákra való átállás, a kedvező forgalmi adatok alapján úgy gondoljuk, már most befolyásolhatja a gazdasági szereplők magatartását az, hogy az eddig használt hagyományos pénztárgépeket az adóhivatallal folyamatos kapcsolatban álló kasszákra kell lecserélni.
