Eszerint a vizsgált 23 európai főváros közül arányaiban csak Bukarestben költenek többet az energiaszámlákra, ahol 8,6 százalék ez a mutató. A felmérésben azt nézték meg, hogy egy kéttagú, gyermek nélkül élő család a bevételének mekkora hányadát fordítja az energiaszámlákra úgy, hogy a háztartás mindkét tagja átlagfizetést kap.
Érdemes kiemelni továbbá, hogy Prágában 6, Varsóban 5,8, Pozsonyban pedig 5,6, százalékot visz el az energia a bevételekből. Sokkal jobban áll ebben a viszonylatban például Ljubljana, ahol mindössze a családi bevételek 3,9 százalékát kell a villany- és gázszámlákra fordítani. Európa nyugati felén ennél még kedvezőbb arányokat mutat a táblázat, hiszen annak ellenére, hogy Koppenhágában a legdrágább az áram, és a második legdrágább a gáz, egy átlagos család fizetésének csak a 2,9 százalékát viszik el az energiaköltségek.
Az energiára fordított kiadások arányát nézve jól látszik, hogy nagy szüksége volt a magyar háztartásoknak a rezsicsökkentésre, hiszen az első tízszázalékos mérséklés után arányában még mindig sokat költenek a családok energiára a keresetükből. A terheken tovább enyhíthet az árak mérséklésének második, november 1-jétől életbe lépő üteme.
További részletek a Magyar Nemzet pénteki számában
