Az intézkedéscsomag első eleme, hogy a gyedet és a gyest akkor is igénybe vehetik a kismamák, ha korábban visszatérnének a munkaerőpiacra – azaz a kormány döntése nyomán a gyermek egyéves kora után munka mellett is jár majd a gyes és gyed. Ezt követi most a munkahely-védelmi akcióterv kiszélesítése, amelynek köszönhetően a visszatérő kismama munkaadójának három évig egyáltalán nem, a 4.-5. esztendőben pedig csak 50 százalékban kell fizetnie a szociális adót. Ezzel a munkáltatókat komolyan ösztönzi a munkaerőpiacra visszatérő kismamák foglalkoztatására – tette hozzá a kormányszóvivő.
Nem csupán az anyagi lehetőségek, hanem a közgondolkodás, a társadalmi megbecsülés is kell ahhoz, hogy többen vállaljanak gyermeket – állítja Vígh József koordinátor. Szervezete, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom korábban elérte, hogy minden parlamenti párt hitet tegyen a gyermekvállalás fontossága mellett.
Vígh szerint alapvetően családbarát a magyar társadalom, azonban kitolódott a gyermekvállalás életkora, és egyre több az egyedülálló minden korosztályban, mert a gyermekvállalás értéke a karrierhez képest a közgondolkozásban nem jelenik meg elég magas szinten. Népesedési kutatók szerint ez a legveszélyesebb, a tudatos gyermektelenség, amely az egyénközpontú társadalomeszmével hozható összefüggésbe.
Holott pont ez lenne az igazán fontos: társadalom becsülje meg anyagilag, és még inkább erkölcsileg is azt, aki gyermeket vállal, családot alapít.
A csomag harmadik eleme, hogy január 1-jétől testvérek születése esetén is igénybe vehető a gyes, illetve a gyed, azaz egyszerre két ellátás is járhat majd; negyedik lépésként pedig a „diplomás gyed”-et vezetik majd be, amelynek köszönhetően a felsőoktatásban tanulók is igénybe vehetik majd ezeket az állami támogatásokat. Ez a főiskolai szintű képzésben (BA) résztvevőknél a minimálbér, a mester- és PhD-képzésben tanulóknál pedig a garantált bérminimum alapján lesz kiszámítva.
A négylépcsős intézkedéscsomag körülbelül 65-66 ezer embert érint, és 18-19 milliárd forintba kerül évente. Az intézkedésekre a magyar gazdaság részéről megvan a fedezet – mondta el Giró-Szász, hozzátéve: a csomag – az európai tapasztalatok alapján – várhatóan egy-másfél évtized múlva hozhat érdemi , tendenciájában is kimutatható változást, de rövidtávon is szolgálhatja a gyerekeket nevelők stabilitását, középtávon pedig ösztönözheti a hamarabbi és többgyerekes családvállalást.
Arra a felvetésre, mi a garancia arra, hogy ezek a kedvezmények egy esetleges kurzusváltás után is megmaradhatnak, a szóvivő azt mondta: egész egyszerűen a józan ész kérdése, nincs olyan kormányzat, amelynek érdeke lenne rontani az ország demográfiai mutatóit.
A M1 vendége volt Szabó Endre, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke is, aki elmondta: Európai összehasonlításban Magyarország rendkívül jó családtámogatási rendszerrel rendelkezik – például a gyermekek után járó adókedvezmény intézménye Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában nem is létezik – és érezhető a kormányzati szándék, amely minél több forrást szeretne a családok segítésére.
Szabó szerint az intézkedéscsomag távlati terve a népességfogyási tendencia megállítása, ehhez segíthet, ha a jelenlegi csomag az aktuális kormánytokól függetlenül, hosszú távon is kiszámítható marad. Franciaországban például egyáltalán nem nyúlnak hozzá a családtámogatáshoz kormányváltás után, így a népesség – a bevándorlás mellett a franciák gyermekvállalási hajlandósága miatt – nem csökken. Magyarországon eddig ez nem így volt, ha új kormány jött, mindig változtatott a családtámogatási csomagon.
Ugyan a kormányszóvivő szerint egy esetleges kormányváltás után egy józan ésszel gondolkodó új kormány nem veri szét a családokat támogató csomagot, ennek éppen ellenkezőjére lehet következtetni az MSZ–Együtt-PM részéről: Bajnai Gordon, ugyanis így nyilatkozott esetleges választási győzelmüket követő intézkedéseikről: „E program végrehajtása fájni fog. Sokaktól követel majd áldozatot, lemondást, érinteni fog minden magyar családot, érinteni fog minden magyar embert”.
Bajnai egyébként sikersztorinak nevezte , amikor 2008-2009-ben miniszterelnökként fejet hajtva az IMF előírásai előtt gondolkodás nélkül sarcolta meg a családokat és a nyugdíjasokat: ez a közszféra béreinek befagyasztása, a 13. havi juttatások megszüntetése, a táppénz 10 százalékos csökkentése, az áfa 20-ról 25 százalékra való növelése mellett a kisgyermekeseket kiemelten sújtotta: a családi pótlék vásárlóértéke csökkent, valamint két évre csökkentették a gyes és gyed korábbi hároméves időtartamát is.
