A jövő évi fellendülés alapját a pozitív külkereskedelmi mérleg, a befektetések, valamint a belső kereslet visszafogott emelkedése adhatja. A magyar gazdaság számára szintén pozitív fejlemény, hogy az eurózóna is lassú növekedésnek indul 2014-ben – fűzte hozzá az adatokhoz Havas István, a könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég vezérigazgatója.
A cég előrejelzése szerint 2014 lehet a válság kirobbanása óta az első olyan év, amikor növekedésnek indul az eurózóna, de a bővülés még mindig visszafogott lesz. A jövő évre becsült 0,9 százalékos növekedést követően a 2015–2017-es időszakban éves szinten átlagosan 1,6 százalékos lehet a GDP-emelkedés az eurózóna országaiban.
A jelenleginél erőteljesebben bővülhet a magyar gazdaság a következő két évben a TakarékBank szerint: az idei negyedik negyedévben akár 2,8 százalékra is gyorsulhat, így az éves átlagos GDP-bővülés elérheti az 1,2 százalékot, 2014–2015-ben pedig a 2 százalékot is meghaladhatja.
A helyes mix
Az államháztartási hiány leszorítása nem fojtotta meg a gazdasági növekedést Magyarországon, sikerült megtalálni azt a helyes gazdaságpolitikai mixet, amelynek köszönhetően a magyar gazdaság nem csak egy-egy területen teljesít jól – mondta csütörtökön Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára.
A gazdasági növekedés alapját a bővülő export adja majd, amely kiegészül a belső kereslet élénkülésével 2014-től. Emellett azonban továbbra is számolni kell a megszorító intézkedések negatív hatásaival, amelyek ugyanakkor egyre inkább enyhülnek a következő években a valutaunióban.
Az iparágak közül az eurózónában a legnagyobb mértékben a gépgyártás élénkül majd, amelynek növekedése 1,6 százalékos lehet 2014-ben az idei egyszázalékos recessziót követően. A másik ilyen szektor az építőipar lehet 1,1 százalékos bővüléssel a 2013-as 3,1 százalékos visszaesés után. Az EY elemzése szerint jövőre 2,6 százalékra mérséklődhet a költségvetési hiány és 1,1 százalékra csökkenhet az infláció az eurózónában.
