Ahhoz azonban, hogy 2015-öt követően a növekedési dinamika tovább emelkedhessen, a potenciális növekedési tényezőkben jelentős javulásra lenne még szükség, ez lesz a gazdaságpolitika legfontosabb kihívása a 2014–2018-as választási ciklusban – teszik hozzá.
Az infláció csaknem negyvenéves mélyponton jár, amiben nagy része van az adminisztratív árintézkedéseknek, a statisztikai hatásoknak és a világpiaci energia- és élelmiszerárak kedvező alakulásának. A már bejelentett intézkedések, illetve a várható világpiaci áralakulás figyelembevételével az infláció tovább csökken a következő hónapokban, és jövőre is kényelmesen a középtávú cél alatt marad, éves átlagban 1,5 százalék lesz, bár az év vége felé már 3 százalék közelébe emelkedik vissza.
Miután a következő 6-8 negyedévben az infláció éves üteme a középtávú cél toleranciasávja alatt, illetve azon belül marad, így lehetőség van további kamatcsökkentésre is.
A prognózisban 2013 végére 3 százalékos alapkamattal számolnak, amelyet szerintük veszélyes lehet tovább csökkenteni.
A további monetáris lazításnak gátat szabhat, hogy azzal tovább csökkenne a már amúgy is csekély kamattöbblet a forint- és a devizabefektetések között. Ezért a 3 százalékos szint elérése után a kamatvágás szüneteltetése, de legalább lassítása kéne ahhoz, hogy nyugodt lehessen az átmenet az enyhítésből az elkerülhetetlenül bekövetkező kamatemelési ciklusba. Ellenkező esetben a kamatemelést a hirtelen romló külső finanszírozási körülmények kényszeríthetik majd ki, legkésőbb 2015 elején, ugyanis 2014 végétől az infláció fokozatosan a hosszabb távon fenntartható 3 százalék közeli szintre emelkedik majd vissza.
A Takarékbank elemzői szerint az idei államháztartási hiány várhatóan a GDP 2,7 százalékára rúg majd, és fegyelmezett költségvetési politika mellett 2014-ben sem haladja meg a 3 százalékot. Ha a tendenciák nem változnak, 2015-ben csökkenhet is a deficit GDP-arányos mértéke.
A GDP-arányos államadósság mutató az idén még nem csökken számottevően, 2014-től viszont már komolyabban mérséklődhet, hiszen a nominális kibocsátás növekedése is felgyorsul. Az államadóssághoz hasonlóan a nominális GDP vártnál alacsonyabb növekedése miatt a GDP-arányos bruttó külföldi adósság ugyan alig csökken 2013 végére, viszont 2014–15-ben már erőteljesebben mérséklődhet.
